Tudom, már fogod a fejed, hogy megint levest írok, mikor nem tudok levest főzni. Tényleg nem tudok. Az az egy vigasztal, hogy nemrég megtudtam: Ázsiában jellegzetes ételtípus a leveses egytálétel.
Ráadás, hogy akiknek főzök ritkán érnének rá többfogásos menüket végigenni. A leveses jellegű ételek meg mindig ideális folyadékpótlók is. Télen forrón fűtenek, nyáron még melegen is inkább hűtenek.
Ennek titka az összetevőkön kívül az összetételen kívül a vágási technikákban rejtőzik. Nyáron mindent apróbbra kell vágni, előkerülhet a reszelő, a julienre vágó eszköz.
Mindehhez nyáron fokozottan érvényesül az egyél minden nap minél több színt elv is. Egy sokszínű, hűsítő leves a legnagyobb hőségben is felvidít.
Az egész a vajbabbal kezdődött. Szép volt, jó áron volt. Persze tudtam, hogy a szép zöld ceruzabab követni fogja. Azt is rögtön tudtam, hogy a színes répák se maradhatnak el. A zöldbableves meg hagyma és fokhagyma nélkül nem zöldbab.
Aztán szembejött egy csokor gyönyörű cékla. Mellette színes szárú mángoldokkal... Azonnal tudtam, mindkettejüknek fontos szerepe lesz. De nem csigázlak tovább.
Ezután felengedtem előre forrásig melegített vízzel, hozzátettem a zöldfűszereket. Mikor együtt felforrtak beletettem a répákat, további 3 percig lassú tűzön főztem az ételt. Így a répa kellemesen ress maradt.
Az így elkészült ételből kivettem a főtt zöldfűszereket. Majd belekevertem a mángold levelét az ételbe, amivel már nem főztem tovább.
Lágy szárú kétéves növény, az első évben a gyökere és lombozata, a második évben a magszára fejlődik ki, azonban mivel konyhai célra leveleit használjuk, általában az első évben leszüreteljük őket (amikor elkezdi növeszteni virágját és magjait, akkor levelei elsatnyulnak). A növény termése a gomoly.
Több fajtája van: a legelterjedtebbnek levelei mélyzöldek vagy halványabbak (fajtától függően, de ismert lilás, sárgás, vagy pirosas levélnyelű fajtája is). A növény akár 60-80 centiméteresre is megnőhet, formája egy megnyúlt kínai kelhez hasonlít.
Talajban nem válogatós, de igényli a sok napsütést és a vizet, melyből egy nap akár 2 dl-t is elhasznál. Tavasz végén vetik, és júliustól késő őszig növeszt ízletes leveleket. A levelek íze a spenóthoz (paraj) hasonló, de annál erőteljesebb. A levélnyelek íze a spárgára emlékeztet, általában ahhoz hasonlóan használják fel.
A mángoldnak magas az A-, B1-, B2- és C-vitamin tartalma, ezen kívül cukrot, pektineket, szerves savakat (oxálsav, almasav, citromsav), foszfort, káliumot, kalciumot, vasat és magnéziumot tartalmaz. A kalcium felszívódásához előnyös, ha a leveleket nem főzzük csak forrázzuk, ugyanúgy mint a spenótot.
A passzírozott levelek fagyaszthatóak anélkül, hogy ízükből vagy vitamintartalmukból veszítenének, így télen is „friss” alapanyagot biztosít az ételekhez.
Ráadás, hogy akiknek főzök ritkán érnének rá többfogásos menüket végigenni. A leveses jellegű ételek meg mindig ideális folyadékpótlók is. Télen forrón fűtenek, nyáron még melegen is inkább hűtenek.
Ennek titka az összetevőkön kívül az összetételen kívül a vágási technikákban rejtőzik. Nyáron mindent apróbbra kell vágni, előkerülhet a reszelő, a julienre vágó eszköz.
Mindehhez nyáron fokozottan érvényesül az egyél minden nap minél több színt elv is. Egy sokszínű, hűsítő leves a legnagyobb hőségben is felvidít.
Az egész a vajbabbal kezdődött. Szép volt, jó áron volt. Persze tudtam, hogy a szép zöld ceruzabab követni fogja. Azt is rögtön tudtam, hogy a színes répák se maradhatnak el. A zöldbableves meg hagyma és fokhagyma nélkül nem zöldbab.
Aztán szembejött egy csokor gyönyörű cékla. Mellette színes szárú mángoldokkal... Azonnal tudtam, mindkettejüknek fontos szerepe lesz. De nem csigázlak tovább.
Hozzávalók a főzéshez:
- 1 kg vajbab, felvágva,
- 1 kg zöld ceruzabab, ugyanúgy,
- 3 csokor mángold szára ugyanakkorára vágva,
- 2 csomag többszínű sárgarépa, vékony negyedholdakra vágva,
- 2 fej fehér főzőhagyma és 1 fej lilahagyma vékony szeletekre vágva,
- 1 fej fokhagyma apróra vágva,
- 4 evőkanál szőlőmagolaj,
- 4 evőkanál natúr és 1 evőkanál füstölt, adalékmentes parajdi só.
- 1 csapott evőkanál szumák,
- 3 szál bazsalikom,
- 1 szál tárkony.
Hozzávaló főzés után:
- 3 csokor mángold levele, apróra vágva,
Tálaláskori kiegészítés:
- 2 szál bazsalikom apróra vágva,
- 1 csokor metélő fokhagyma apróra vágva,
- 1 kis csokor kapor apróra vágva,
- cékla - tetszés szerint - julienre vágva.
Készítése:
A hagymaféléket elkezdtem dinsztelni az olajon az összes sóval. Mikor a hagyma már kezdett üvegessé válni hozzátettem a mángoldszárakat és a babokat. Ezeket időnkénti keverés mellett majdnem puhára dinszteltem. Bekevertem a szumákot.Ezután felengedtem előre forrásig melegített vízzel, hozzátettem a zöldfűszereket. Mikor együtt felforrtak beletettem a répákat, további 3 percig lassú tűzön főztem az ételt. Így a répa kellemesen ress maradt.
Az így elkészült ételből kivettem a főtt zöldfűszereket. Majd belekevertem a mángold levelét az ételbe, amivel már nem főztem tovább.
Tálaláskor:
A főtten összevágott zöldfűszereket, a nyers fűszereket és a nyers céklát külön - külön tányéron kínáltam az étel mellé, melyekből mindenki ízlése szerint szedett.Mi is az a mángold?
A mángold a disznóparéjfélék családjába, a répaformák alcsaládba tartozó konyhazöldség, legközelebbi rokona a cékla. Nevezik „leveles répának” is. Bár a Földközi-tenger környékén már az i. e. V-IV. században ismerték, mégis mára Európában szinte ismeretlen növényről van szó.Lágy szárú kétéves növény, az első évben a gyökere és lombozata, a második évben a magszára fejlődik ki, azonban mivel konyhai célra leveleit használjuk, általában az első évben leszüreteljük őket (amikor elkezdi növeszteni virágját és magjait, akkor levelei elsatnyulnak). A növény termése a gomoly.
Több fajtája van: a legelterjedtebbnek levelei mélyzöldek vagy halványabbak (fajtától függően, de ismert lilás, sárgás, vagy pirosas levélnyelű fajtája is). A növény akár 60-80 centiméteresre is megnőhet, formája egy megnyúlt kínai kelhez hasonlít.
Talajban nem válogatós, de igényli a sok napsütést és a vizet, melyből egy nap akár 2 dl-t is elhasznál. Tavasz végén vetik, és júliustól késő őszig növeszt ízletes leveleket. A levelek íze a spenóthoz (paraj) hasonló, de annál erőteljesebb. A levélnyelek íze a spárgára emlékeztet, általában ahhoz hasonlóan használják fel.
A mángoldnak magas az A-, B1-, B2- és C-vitamin tartalma, ezen kívül cukrot, pektineket, szerves savakat (oxálsav, almasav, citromsav), foszfort, káliumot, kalciumot, vasat és magnéziumot tartalmaz. A kalcium felszívódásához előnyös, ha a leveleket nem főzzük csak forrázzuk, ugyanúgy mint a spenótot.
A passzírozott levelek fagyaszthatóak anélkül, hogy ízükből vagy vitamintartalmukból veszítenének, így télen is „friss” alapanyagot biztosít az ételekhez.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
Hozzászólásod moderálás után jelenik meg