Hajdina zöldségesen sütőtök lángossal

Zöldséges hajdina

Már rég szerepelt az étlapon hajdina. Mikor végigolvastam miért jó nekünk, eldöntöttem, gyakorítani fogom (a recept végén a leírás).

Eredetileg a képen láthatónál levesesebbre készült, de a hajdina éppen olyan mint az árpa, a vöröslencse, meg a sárgaborsó. Hiába készül el 2,5-szeres vízzel, nincs az a vízmennyiség szinte, amit ne szívna fel.

Hozzávalók

• 1 kg hajdina 2,5-szeres vízben só nélkül készre főzve,
• 1 kg pasztinák felkarikázva,
• 1,5 kg cékla kockára vágva,
• 1 kg répa és petrezselyem vegyesen, vastagabb karikákra vágva,
• 2 nagyobb fej zeller kockára vágva,
• 1,5 kg paprika, édes és csípős vegyesen,
• 2 csomag csemegehagyma (kb. 1 kg) zöldestől felkarikázva,
• 1 fej fokhagyma gerezdjei csíkra vágva,
• 1 evőkanál szumák,
• 8 evőkanál adalékmentes parajdi só (főzéshez a szürkébbet használom, mert a többféle ásványi anyag nemcsak jót tesz, hanem ízesebbé teszi az ételt; a fehéret sószóróban teszem csak az asztali sózáshoz),
• 8 evőkanál sütő-főző olívaolaj.

Elkészítése

A hagymát, a pasztinákot és a céklát feltettem együtt dinsztelődni az olajra az összes sóval. Mikor már cseppet kezdtek puhulni hozzákevertem a többi zöldséget, a szumákot és a fokhagymát. Rendszeres keverés közben hagytam majdnem készre párolódni.

Ez után hozzákevertem a paprikát. További keverés közben kb. 5 percig párolódott tovább. Ekkor hozzákevertem az előre főzött hajdinát, majd felengedtem annyi előre forrósított vízzel, hogy egy ujjnyira ellepje. Felforraltam és fedő alatt főtt még 5 percig az étel.

Sütőtök lángos

Akinek nincs sparheltje, ehhez a lángoshoz érdemes beszereznie egy sütőlapot (jó lesz az még sok ételhez), de minden olyan bevonatú serpenyő is jó hozzá amiben zsiradék nélkül lehet sütni.

Egy ideje teljesen átszoktam a szürkehéjú nagydobosi sütőtökre. Rostosabb, vastagabb húsú, kevésbé édes, de sokkal ízesebb mint a többi sütőtök fajta.

A lángoshoz különösen kiváló volt ez az íz, hiszen sós lángos készült.

Hozzávalók

• 2 kg nagydobosi sütőtök,
• 0,5 kg teljesőrlésű ATA tönkölyliszt (ha kicsit vizesebbre sikerül a tök, vagy nem ez a fajta, több is kellhet),
• adalékmentes só ízlés szerint.

Elkészítése

A sütőtököt nagyobb darabokra vágva, kimagozva, megmosva, héjastól tettem be a kuktába, kb. fél liter vízzel, egy teáskanálnyi sóval. Sistergéstől számított fél óráig főtt takaréklángon.

Mikor készen lett tálcára tettem, hagytam kicsit hűlni, majd kikanalaztam a héjából és összekevertem a liszttel. Kóstolás alapján tettem hozzá még sót. Ez után kicsit hagytam pihenni az így elkészült tésztát.

Látvány szempontjából két módon készülhet a lángos ez után. Az egyik szerint a tésztát rúd alakúra kell igazítani, majd kenyérszelet vastagságúra vágni, a másik szerint egy púpozott evőkanálnyi tésztát ráteszünk a sütőfelületre, majd a kanállal kicsit kilapítjuk.

Sülés közben a lángost meg kell fordítani egy lapos eszközzel, amivel alá tudunk nyúlni. Mikor a felülete mindkét oldalon sültnek látszik készen is van. Kb. annyi idő kell hozzá, mint a palacsinta süléséhez.

Tálalása

A zöldséges hajdinát tányérba szedtem, mellé vékonyra karikázott paprikát és a sütőtök lángost kínáltam.

---

Hajdina

Sokáig a szegények egyik eledelének mondták, így a gazdagság látszatára adók elkezdték kerülni. Fogyasztásának elterjedését elsősorban a szegénységre asszociáló gondolat elültetése miatti elfeledettsége okozza. Ma azok fogyasztják, akik odafigyelnek a táplálkozásukra és az egészségükre, ennek okán a régmúlt ételeitől se ijednek el.

Ma Magyarországon az Őrségben és a Felső-Tisza vidékén termelik a hajdinát hatalmas területeken. Kiskertben is lehet termelni. Általában másodvetésként ültetik. 100-110 nap fagymentes idő kell a beéréséhez. Októberben szokták aratni.

A pohánka vagy tatárka néven is ismert növényt a gabonafélék közé soroljuk, botanikailag azonban a keserűfűfélék családjába tartozik. Ázsiából, egyes feltételezések szerint Kínából származik, hozzánk a középkorban került, a hódító török és mongol néptörzsek által, messzebbre pedig a tengeri kereskedelem juttatta. Őseink leginkább kását főztek belőle, és a mindennapi étkezések része volt. Gyógynövényboltokban dara formájában árulják, piacokon akár kimérve is kapható.

Mire jó a hajdina?

• Jellemző tápanyaga a szénhidrát – több mint 60 százalékban keményítőt tartalmaz, élelmi rostokat húsz százalékban, ennek 12-17%-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignin.
• Magas a magnézium-, kalcium- és aminosav- és fehérjetartalma.
• Vasban, rézben és cinkben gazdag (a vas rézzel és cinkkel szívódik föl!).
• A B-vitamincsoport csaknem minden tagja benne van. B17 vitamin is található benne, melynek fontos szerepe van a rákmegelőzésben.
• Számos kísérleti munka eredménye támasztja alá a hajdinában található flavonoidok antioxidáns, antikarcinogén és gyulladáscsökkentő hatását (egyes szerzők szerint a hajdina flavonoid tartalma magasabb, mint a vörösbor vagy a tea flavonoidtartalma).
• Rutin is található benne – utóbbi hatóanyagával erősíti a kötőszöveteket és az érrendszert, mivel részt vesz a sejtfal regenerálódási folyamataiban. A rutin a vénás betegségek kezelésében, a kapilláris vérzések és a sugárterápia okozta egészségkárosodások esetén igen hasznos. A rutinsav hatóanyaga jó hatású a depresszióra.
• Sugárkárosodás esetén is segíti a regenerációt.
• Melegítő hatású, erőt és meleget ad a tüdőnek, a vesének és a húgyhólyagnak. Emiatt az őszi-téli-kora tavaszi időszakban fogyasztása különösen javasolt.
• A hántolt magliszt és a levélliszt nagy biológiai értékű élelmiszer alapanyagok, amelyek vitaminok, ásványi anyagok és egyéb antioxidáns hatású vegyületek gazdag forrásai.
• Állati takarmányozásban is fontos szerepe lehet, hiszen a hajdina az állatok egészségére is ugyanúgy hat mint az emberi egészségre.

Kik egyenek hajdinát mindenképp?

• szív- és érrendszeri kihívásokkal küzdők (magas vérnyomás, érszűkület stb.),
• krónikus májbetegségeknél, vagy a máj elzsírosodásának megelőzésében hasznos,
• candida albicans fertőzés étrendi kezeléséhez is kiváló,
• depresszióban szenvedők,
• sugárkárosodás esetén,
• székrekedéssel küzdők,
• cukorbetegek,
• gluténérzékenység esetén,
• és azok, akik a betegségeket megelőzni akarják.

A hajdina elkészítése

Nem igényel főzés előtt áztatást. Szűrőben alaposan megmossuk, majd 2,5-szeres tisztított vízben egy csipet sóval kb. 10 perc alatt puhára főzzük. Ha főzés előtt szárazon megpirítjuk, diós ízt kölcsönöz ételünknek. A hajdina magját nyersen, kevés ideig csíráztatva is fogyaszthatjuk.

Készíthetünk belőle levest, köretként összekeverhetjük más gabonákkal, magjából süthető lepény, a lisztből sütemények, palacsinta, és természetesen hajdinakása, melyet a darájából készítenek. Régen hurkafélékhez használták rizs helyett, mint az árpát is. Kásájából - megfelelő fűszerezéssel - gabonakolbászt is készíthetünk ugyanúgy mint árpából, vagy tönkölyből.

Manapság egyre népszerűbbek a nem fehér liszt felhasználásával, hanem teljes kiőrlésű lisztből készült péksütemények – nyugodtan elférhetnének mellettük a polcon a hajdinából sütött termékek is. Egészségesebbek és számos szükséges tápanyaghoz, vitaminhoz juttatnak – a hajdina magját fogyaszthatjuk liszt formájában, nyersen, pörkölve és egészben is.