A paradicsom idén dolgozta vissza magát a toplistámra. Határozottan ízlettek a kicsit lecsós hangulatú ételek. Paradicsomtól pár nap alatt múlt a torokgyulladás is többeknél még a nyár elején. Nem véletlen, hogy eleinte csak gyógynövénynek használták felénk.
Igen szép, különböző színű, különböző formájú, különböző ízű és különböző állagú példányokkal találkozhatok pár éve, egy helyen. Szabadföldi termesztésből.
Igen, megint a Labáth család (bemutatkozásuk és mikor mi terem náluk oldaluk hamarosan várható) mindenféle terményei, zöldfűszerei bűvöltek el. Nagyhirtelen kicsit vásárolgattam a fűszerszámokból is télire, meg a nyers paradicsomszószba, amit muszáj volt kipróbálni:
A paradicsom eltevéssel eddig egyetlen gondom volt: a paradicsomszósznak főzött változat aminek sűrített paradicsom íze és illata van. (Sose néztem a receptjét, de nem csodálnám ha még cukor is lenne benne.) Ezért megfogadtam, csak nyersen teszem el, persze vegyszer nélkül.
Halvány elképzelésem nincs, meddig áll így el, mert az előző változatban készült bizony napok alatt elfogyott mindenkinél akinek jutott. A legszebben Béla fogalmazott:
„Szerinted meddig áll el ez a szósz? Mert szerintem ha nem használom el most, nagyon fog hiányozni az ebédemből!”
Ennyit a tartóssági tesztről. :)
A mostani változatban szintén elengedhetetlen összetevők voltak még:
Az eredetileg 5 kg paradicsomhoz két méretes fej hagymát, fél szál nagyobbacska póréhagymát és egy fej fokhagymát használtam fel.
Ehhez tettem két marék leszárazott petrezselyemlevelet, egy fél marék ugyanígy kezelt zellerlevelet, egy marék koriander levelet. Két szál rozmaring, két-két szál tárkony, két szál majoranna, 5 szál borsmenta szintén leszárazott levelét. Sóból annyi kanállal, amennyi a paradicsom eredeti mennyisége.
A hagymaféléket, fűszereket és a sót péppé turmixoltam.
A paradicsomokat megmostam, kivágtam a hibás héjrészeket, majd nagyobbacska kockára vágtam mindet. A pépesített fűszereket ötfelé osztottam, majd egy-egy részt egy-egy kilónyi paradicsommal összeturmixoltam.
A végeredmény íze fűszeres paradicsom, de a színe sokkal zöldebb, mint piros. Ha nem tudnám mi van benne az üvegen át látható színből biztosan nem jutna eszembe a paradicsom.
Csomagolás előtt a paradicsomos pépet jól átkevertem fakanállal, hogy kimenjenek belőle a turmixolás miatti buborékok. Ezután kezdődött a palackozás.
Szerintem a legtöbb háztartásban ez az a pillanat, amikor a „Honnan vegyek ennyi üveget?” kérdés előjön. Én ezért szeretek minden üvegedényt eltenni. Szükség lesz rá általában. Valamilyen pépért, lekvárért, kimért olajért, vagy bármi másért.
Mi meglehetős gyakorisággal fogyasztunk lenmagolajat. Ennek fejreállítva csinos tölcséralakú üvege van, belül kiömlésgátló műanyag gallérral, ami kivehető. Az előzőleg jól kimosott üvegeket megtöltöttem az elkészült pürével, majd a tetejére olíva olaj került. Visszatettem a kiömlésgátlókat, lezártam az üvegeket.
Igen szép, különböző színű, különböző formájú, különböző ízű és különböző állagú példányokkal találkozhatok pár éve, egy helyen. Szabadföldi termesztésből.
Igen, megint a Labáth család (bemutatkozásuk és mikor mi terem náluk oldaluk hamarosan várható) mindenféle terményei, zöldfűszerei bűvöltek el. Nagyhirtelen kicsit vásárolgattam a fűszerszámokból is télire, meg a nyers paradicsomszószba, amit muszáj volt kipróbálni:
- Tárkony és ánizsos tárkony,
- Rozmaring,
- Koriander,
- Majoranna,
- Borsmenta,
- Metélő fokhagyma.
A paradicsom eltevéssel eddig egyetlen gondom volt: a paradicsomszósznak főzött változat aminek sűrített paradicsom íze és illata van. (Sose néztem a receptjét, de nem csodálnám ha még cukor is lenne benne.) Ezért megfogadtam, csak nyersen teszem el, persze vegyszer nélkül.
Halvány elképzelésem nincs, meddig áll így el, mert az előző változatban készült bizony napok alatt elfogyott mindenkinél akinek jutott. A legszebben Béla fogalmazott:
„Szerinted meddig áll el ez a szósz? Mert szerintem ha nem használom el most, nagyon fog hiányozni az ebédemből!”
Ennyit a tartóssági tesztről. :)
A mostani változatban szintén elengedhetetlen összetevők voltak még:
- Hagyma: makói bronz és póré,
- Fokhagyma,
- Petrezselyemlevél,
- Zellerlevél,
- Jó minőségű adalékmentes só,
- Szűretlen, hidegen sajtolt olívaolaj.
Hogyan készült?
A kockára vágott hagymaféléket turmixoltam össze a zöldfűszerekkel és a sóval:Az eredetileg 5 kg paradicsomhoz két méretes fej hagymát, fél szál nagyobbacska póréhagymát és egy fej fokhagymát használtam fel.
Ehhez tettem két marék leszárazott petrezselyemlevelet, egy fél marék ugyanígy kezelt zellerlevelet, egy marék koriander levelet. Két szál rozmaring, két-két szál tárkony, két szál majoranna, 5 szál borsmenta szintén leszárazott levelét. Sóból annyi kanállal, amennyi a paradicsom eredeti mennyisége.
A hagymaféléket, fűszereket és a sót péppé turmixoltam.
A paradicsomokat megmostam, kivágtam a hibás héjrészeket, majd nagyobbacska kockára vágtam mindet. A pépesített fűszereket ötfelé osztottam, majd egy-egy részt egy-egy kilónyi paradicsommal összeturmixoltam.
A végeredmény íze fűszeres paradicsom, de a színe sokkal zöldebb, mint piros. Ha nem tudnám mi van benne az üvegen át látható színből biztosan nem jutna eszembe a paradicsom.
Csomagolás
Csomagolás előtt a paradicsomos pépet jól átkevertem fakanállal, hogy kimenjenek belőle a turmixolás miatti buborékok. Ezután kezdődött a palackozás.
Szerintem a legtöbb háztartásban ez az a pillanat, amikor a „Honnan vegyek ennyi üveget?” kérdés előjön. Én ezért szeretek minden üvegedényt eltenni. Szükség lesz rá általában. Valamilyen pépért, lekvárért, kimért olajért, vagy bármi másért.
Mi meglehetős gyakorisággal fogyasztunk lenmagolajat. Ennek fejreállítva csinos tölcséralakú üvege van, belül kiömlésgátló műanyag gallérral, ami kivehető. Az előzőleg jól kimosott üvegeket megtöltöttem az elkészült pürével, majd a tetejére olíva olaj került. Visszatettem a kiömlésgátlókat, lezártam az üvegeket.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
Hozzászólásod moderálás után jelenik meg