Betöltés...
2013. november 3., vasárnap

Végre spenót!

Teljesen jól látom az arcod, hiába bújsz a monitorod mögé! Pontosan emlékszel egy ételre, amit mindenféle trükkökkel próbáltak lenyomni a torkodon - valljuk be kevés sikerrel.

Édesítették, zsömlét tettek bele, csomós rántással, tejjel készítették. De hiába, ezektől még ehetetlen maradt.

És akkor jövök én ezzel a dumával, hogy végre spenót... Nekem szerencsém volt. Egészen apró koromban nagymamám gondjaira bíztak, ő meg úgy gondolta: egyen az a gyerek. Így születésemtől konyhareformerként hamarosan kiharcoltam egy egészen ehető, csurgatott tojással sűrített fokhagymás verziót.

Azóta meggyőződésemmé vált, hogy nincs olyan étel alapanyag, amit ne lehetne másképp elkészíteni, mint ahogyan a szakácskönyvek, vagy a családi szokások írják. Ezt itt felém többen megerősítették már. Soha nem készül étel egyformán.

A mostani örömöm azért ekkora, mert egész nyáron nagyon ritka volt a spenót, hiszen a szárazság nem kedvezett a termésnek. Aztán megjött az én nyaram, mikor eső és napsütés váltakozott, így két igazi kincs lett: a spenót és a gomba.

Aki egy csöppet ismer tudja: nem tudok ellenállni a természetes gombáknak. Néha megállok a piacon a mindenféle erdei gombák mellett és beszívom az illatukat akkor is, ha épp eszemben sincs gombát venni. Valahogy magukkal hozzák az erdő-mező levegőjét is.

Jól gondolod, az ellenállás most sem sikerült.

A következő szakaszt csak azoknak ajánlom, akik arra is kíváncsiak, az étel összetevőinek milyen hatása van rájuk. A többieknek javaslom „Az étel készítése” szakasz megkeresését. Próbáltam gondoskodni arról, hogy akik a csodaszerek rajongói, vagy szeretik az ételeiket vegyi laborként is látni egyaránt hozzájussanak némi meglepetéshez.

A feladat részeként a következő célok merültek még fel:
  1. A spenót rendkívül tápláló ételféleség kis. Egészségben tartó és gyógyító hatása révén akkor is kihagyhatatlan lenne, ha nem egy igencsak finom alapanyagról beszélnénk.

    A továbbiakból kiderül, miért tartozott határozott elképzeléseim közé, hogy nyersen kerüljön az ételbe. Persze anélkül, hogy ez azonnal kiderüljön a fogyasztó számára:

    A spenót Elő-Ázsiából a keresztes háborúk táján kerülhetett a barátok kertjébe és spinachium néven böjti asztalukra. Mint déli jövevény a hidegre kényes, azért délre néző lejtőre vetik, sőt a korai dér, vagy fagy ellen be is takarják.

    Gyógyító erejét tekintve az egyik legértékesebb zöldségfélénk. Kiemelkedően gazdag flavonoidokban, karotinoidokban, klorofillban és folsavban. Magas az antioxidáns, a vitamin és a szerves, jól hasznosítható ásványi anyag tartalma.

    Rendkívül gazdag hatóanyagtartalma másként érvényesül, ha nyersen (pl. vegyes saláta), vagy főzve fogyasztjuk. A vesekőképződésre hajlamos szervezetben az oxálsav, a főzéskor szervetlenné váló ásványi anyagokkal, főleg a kalciummal kőlerakódást okozhat. Nyersen fogyasztva nem képződik lerakódás a szervezetben, ellenkezőleg az oxálsav meggátolja a vesében és a húgyutakban a kőképződést. Az oxálsav emésztésserkentő és vastagbéltisztító hatású.

    Főzéskor a rendkívül hőérzékeny folsav megsemmisül. A folsav nélkülözhetetlen a vörösvértestek képződéséhez, az aminosav szintézishez és a magzati fejlődéshez. Csökkenti a mell-, tüdő-, hasnyálmirigy- és bélrendszeri daganatok kialakulásának kockázatát. Hiánya idegbántalmakat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, gyakori fej- és izomfájdalmakat, korai őszülést okozhat, növeli a fekélyképződési hajlamot.

    A benne lévő B-vitaminok gyorsítják a szervezet szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcseréjét. A niacin és a króm fokozza a szervezet inzulinérzékenységét, csökkenti a vércukorszintet. Spenótfogyasztással frissen tartható az időskori emlékezet.

    Vérnyomásszabályzó hatású, mérsékli a magas vérnyomást, és csökkenti az alacsony vérnyomás okozta fáradságérzetet. Antioxidáns összetevői védenek a szív- és keringési rendellenességekkel szemben.

    Az egyik legmagasabb K-vitamin tartalmú zöldségünk. A K-vitamin-hiány vérzékenységet okozhat. A kúraszerű spenótfogyasztás mérsékli a vérzést, a menstruációs fájdalmakat és pótolja a vasat. A K-vitamin serkenti a vesék működését, ezáltal segíti az ödémák kiürülését, mérsékli a magas vérnyomást.

    Bioaktív összetevői erősítik az immunrendszert, ezáltal védenek a daganatok kialakulásával szemben. Antibakteriális és gombaellenes hatásúak. Gátolja a szervezet elsavasodását. A spenót magnézium tartalma segít megelőzni az idegfájdalmakat és az izomgörcsöket.

    A szemvédő lutein és zeaxantin leggazdagabb forrása a spenót. Látásunk élességét a szem hátsó részén található sárgafolt (makula) biztosítja. A lutein a makula fontos alkotórésze, véd az UV sugárzással és a szabad gyökökkel szemben. Hiánya komoly látáskárosodáshoz, végső soron vaksághoz vezethet. Étrendünk döntően befolyásolja a szem egészségét, mert a lutein és a zeaxantin csak a táplálékkal vehető fel. A spenót sok luteint, természetes karotinoidot tartalmaz. Ez az anyag csökkenti az öregedéssel együtt járó sárgafolt-elfajulást (DMLA), amely vakságot okoz.

  2. Kell egy alap, amibe belekerül a spenót, lehetőleg főzés nélkül, hogy minden összetevője hasznosuljon. Így került az ételbe:

    1. Vöröslencse: rendelkezik a lencsefélék minden pozitívumával. Mivel a hántoláskor megszabadítják a nehezen emészthető héjtól, így terhelő rostanyag tartalma kevesebb lesz mint a teljes barna, vagy zöld lencsének.

      Oldékony rostokat tartalmaz, ezáltal javítja az emésztést, és segít a vastagbélrák kialakulásának megelőzésében.

      A lencsefélék közül ezt tudjuk a legkönnyebben emészteni. Próbálkozhat vele az is aki egyébként nem fogyaszt babféléket azok gázképző tulajdonsága miatt. A jól megfőzött lencse, javítja az anyagcserét, növeli az immunitást, és normalizálja a nemi és vizeletkiválasztó rendszer működését.

      Egy átlagos adag lencseételben szinte az egész napra szükséges folsav mennyiséget megkapjuk. Kevesebb a zsírtartalma mint a borsónak, viszont tartalmaz omega-3 és omega 6 zsírsavakat.

      Tápláló tulajdonságait tekintve kiválthatja a kenyérféléket, gabonaféléket, és jelentős mértékben a húsféléket. Kiemelkedően gazdag nyomelemekben, különösen magnéziumban, amely elengedhetetlen a teljes értékű szívműködéshez, és az idegrendszer működéséhez.

      A lencse gazdag olyan mikroelemekben, mint kalcium, kálium, foszfor, vas, mangán, réz, bór, jód, kobalt, cink. Magas a vastartalma, viszont ahhoz, hogy ez jól felszívódjon a szervezetben, a lencseételeket feltétlenül C vitaminban gazdag friss zöldségekből készült salátákkal együtt tálaljuk.

      A lencse nagyszerű forrása a triptofán nevű aminosavnak, amely a szervezetben szerotoninná alakul. Mint ismeretes a szerotonin hiány depresszióhoz, nyugtalansághoz, lehangoltsághoz vezet, különösen a naphiányos téli időszakban.

      A lencse a mellrák megelőzését segítő isoflavonokat tartalmaz. Az isoflavon teljes mértékben megmarad a főzés után is.

    2. Csicsóka: Fontos diabetikus alapanyag. A benne lévő természetes fruktózt a cukorbetegségben szenvedők szervezete a vércukorszint emelkedése nélkül hasznosítja.

      Rosttartalma gátolja az egyéb szénhidrátok és hizlaló tápanyagok felszívódását, fokozza laktató hatását, és meggátolja a székrekedés kialakulását. Kedvező biológiai adottságait pedig fokozza rendkívül gazdag beltartalma. Gumói főleg inulint tartalmaznak, keményítőt csak csekély mennyiségben.

      Nálunk a szegények krumplijának nevezték, így az emberi hiúság révén visszaszorult a fogyasztása, míg a nagyvilág elegáns éttermeiben gyakran homár, libamáj, szarvasgomba, nemes tengeri halak, fésűkagyló és más drága ételek társaságában tálalják.

      Fogyaszthatjuk nyersen, salátákban, párolhatjuk, főzhetünk belőle szószokat, kifacsart levéből kitűnő turmixital készíthető – naranccsal, citrommal, mézzel, almával, de köretként csicsókalepényt is készíthetünk. Része lehet bármilyen ételnek, amibe zöldséget, vagy burgonyát teszünk.

      A csicsóka fő hatóanyaga az inulin növényi rostanyag, amely képessé teszi a szervezetet arra, hogy öngyógyító tevékenységének maximumát érje el. A leggazdagabb inulinforrás eddigi ismereteink szerint. Az inulin vízben oldódó nagyméretű rost, amely a bélben sértetlen marad, s így magához vonzza a jó baktériumokat a táplálkozásra. A káros bélflóra tagjai számára viszont az inulin a szaporodást és táplálkozást illetően közömbös.

      • Gyermekkori élelmiszer-allergiák: A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy a bélflórát helyreállító beavatkozásként müzlibe vagy gyümölcsléhez adagolt csicsókával az élelmiszer-allergia megszüntethető.

      • Szív- és érrendszeri betegségek: A koleszterin- és trigliceridcsökkentő hatás elérésének egyik hatékony módja szerint 1-2 evőkanál csicsókaport keverjünk 1-1,5 dl narancsdzsúszba.

        Fokozottabb trigliceridképződést segítő hatása a vér szabad zsírsavtartalmának csökkenésével járhat együtt. Ezzel a trigliceridértékek javulnak, amely kedvező szív- és érrendszeri hatást eredményez. A rendszeres csicsókafogyasztással csökkenthető a vér húgysavszintje, így a túltáplálkozásból eredő elhízás, vesekő, köszvény, hipertónia, szívkoszorúér-betegségek megelőzésében kiemelkedő jelentőségű táplálékunk a csicsóka és az abból készült termékek.

      • Mellrák: Az étrendbe építhető inulin fogyasztása rizikómentes, és könnyedén alkalmazható a rákterápiában. A rákellenes hatás a Lactobacillus béta-glucuronidáz-gátlásán alapul. A béta-glucuronidáz a székletben található enzim a szervezet detoxikáló tevékenységét gátolja abban, hogy az ösztrogén egy kevésbé aktív, illetve kevésbé toxikus formában estriollá alakuljon át. Az ösztrogén toxikus formája ugyanis a mellrák rizikóját növeli. Az inulin a bélflóra normalizálása útján az ösztrogén legtoxikusabb formáját kiiktatja.

      • Cukorbetegség és elhízás: Cukorbetegség esetében az inulin mint szénhidrát-energiaforrás azért jelentős, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli. Az inulin metabolizációjához nincs szükség inzulinra, sőt az inzulinfüggőséget is csökkenti, s a vércukorszint beállítását megkönnyíti.

        A csicsókagumó fogyasztása azért is előnyös a mai, elhízáson alapuló népbetegségek megelőzésében, mert az inulin molekulahosszúsága miatt nem reszorbeálódik, emberben pedig (az inulináz enzim hiánya miatt) nem bontódik és legfeljebb a vastagbél baktériumflórája képes valamelyest feldolgozni. Így az inulin az emberi táplálkozásban csak ballasztanyagként jön számításba és fogyaszt. A burgonya mellett és helyett mind a népélelmezésben, mind az elhízottak és cukorbetegek diétájában felhasználható és hasznosítható, sőt e betegek még többet is fogyaszthatnak belőle.

      • Kozmetikumként: A csicsókát kozmetikai készítményekben is alkalmazzák, ugyanis bizonyított a gumó egyedülálló regeneráló, hidratáló, bőrnyugtató, bőrtápláló és frissítő hatása.

  3. Van még többféle zöldfűszer és más zöld, aminek egészen biztosan helye van az ételben, hiszen ragyogóan harmonizál a spenóttal is, a gombával is:

    1. Koriander levél: Remek íze mellett segíti a nehézfém kivezetést a szervezetből. Felfúvódást szüntető, szélhajtó, emésztést javító, vértisztító hatású.

    2. Rozmaring: kiváló étvágygerjesztő, emésztést javító, frissítő, serkentőleg hat a központi idegrendszerre és fokozza a vérellátást. Ismeretes jó görcsoldó, baktériumölő tulajdonsága, de alkalmazzák menstruációs, változókori panaszok, vérkeringési zavarok esetén is. Fejfájás ellen szintén javallott. Illóolaja kiváló hajkondicionáló. Külsőleg illóolaját használják bedörzsölő szerekben fájdalomcsillapításra izom és ízületi panaszok esetén.

    3. Kapor: A Földközi-tenger környékén élő ókori népek általánosan használták gyógyszerként fejfájás és gyomorpanaszok ellen. Teája vízhajtóként, illetve felfúvódás, emésztési zavarok, bélpangás, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság, étvágytalanság esetén jó hatású. Magjából teát főzve gyors és kellemes ellenszere a csuklásnak.

    4. Borsmenta: Friss levele, kis mennyiségben, szimplán bors helyett. Az eredmény nem csípős, nincs felismerhető menta íz, harmonizál a többi fűszerrel.

    5. Zellerzöld: A zellerlevél nagy mennyiségben tartalmaz keserű anyagokat és inzulinhoz hasonló hormonanyagokat, melyek az egész emésztőrendszert serkentik. Szintén pozitív hatást gyakorol a mellékvesére, az idegrendszerre, az agyra valamint az egész anyagcserére.

      Különösen értékesek a zeller-terpenek, amelyek a szájban, a torokban, és a bélben baktérium-, vírus-, és gombaellenes hatást fejtenek ki. Vízhajtó hatása miatt jól használható fogyókúrákhoz, már csak azért is, mert kalóriaszegény.

      Mivel tartalmazza az összes B-vitamin fajtát, energiát ad a szervezetnek, és erősíti az idegeket. Semlegesíti a túl sok gyomorsavat, így megakadályozza a gyomorégést zsíros ételek fogyasztása után.

      A zellerlevél csökkenti a reumás fájdalmakat. A levelek kalciumtartalma erősíti a csontokat és a fogakat. Mivel jól emészthető, akár nagyobb mennyiséget is nyugodtan lehet fogyasztani belőle. Megszépíti a bőrt, és a hajat selymesíti, dúsítja.

    6. Petrezselyem: A petrezselyem zöldje és gyökere egyaránt gyomorerősítő, vesetisztító, étvágygerjesztő hatású. Illóolaja gyulladáscsökkentő.
    7. Zsálya: Nagyon finom, karakteres fűszer. Remekül használható paradicsomos ételekhez is. Az ókori görögök és rómaiak a bölcsesség és a kifinomult gondolkodás növényeként tartották számon a Földközi-tenger térségéből származó zsályát.

      A zsálya jelképezte az öregek bölcsességét, a hosszú életet. A rómaiak és az arab orvosok hittek benne, hogy akár halhatatlanná is teheti az embert. Emésztési problémákat orvosoltak vele, teát is főztek belőle.

      A XVII. században hódította meg a zsálya Amerikát, bár Közép-Amerikában létezik őshonos zsályafaj, ami hallucinogén s a sámánok használták (látnokzsálya). Az ártalmatlanabb – Európából érkezett – zsályával az indiánok a fogukat ápolták (ugyanúgy, ahogy már a régi rómaiak is), emellett égési sérülésekre is használták.

      A zsálya latin jelentése „gyógyítani”. Franciául toute bonne-nak azaz „minden rendben”-nek nevezik, ami utal arra, hogy errefelé a zsálya bevett kedélyjavító „gyógyfűként” volt ismeretes. Az olaszoknál az általános egészségmegőrzés részeként fogyasztották a zsályát. A nők régóta alkalmazták tejelapasztásra is, sőt ösztrogéntartalma miatt a menopauza tünetei is jól kezelhetőek vele.

      A zsályát a levegő illatosítására is használták – a levendulával együtt – a XVII. század környékén. De a történelem folyamán gyógyszerként, rengeteg bajra írként szolgált: használták szembetegségek, bélproblémák kezelésére, memóriazavarra vagy epilepsziás rohamok enyhítésére.

      A zsálya a legrégebben használt és ismert gyógynövény. Haj- és bőrproblémákra is remek megoldást jelent. Gyakran használják parfümökben és kozmetikumokban is, sőt szájvizet is készítenek belőle. 2001-ben az év fűszerévé választotta a Nemzetközi Gyógynövény Szövetség.

  4. Valami módon ki kell találni, hogyan kerüljön a gomba a spenótba, hogy az előbbiek tartalmát és élvezeti értékét egyaránt növelje. Ehhez egészen biztosan kell:

    1. Vöröshagyma: Gyógyhatású szerként bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, megfázásos tünetek, és köhögés enyhítésére, illetve vércukor csökkentésére is használják. A fertőzéses orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) tüneteit is csökkenti. Rendszeres fogyasztása csökkenti a nátha, influenza gyakoriságát, sőt ezek a fertőzések el is kerülhetők általa.

      Ugye nem kell mondanom, hogy mindazok akik elhitték, kellemetlen illatuk lesz a hagyma fogyasztása esetén semmi módon nem részesülnek áldásos hatásaiból? Nekik különféle vegyszereket találtak ki. Ezek nem finomak, kevésbé hatékonyak, viszont fogyasztóikat nem is táplálják.

    2. Fokhagyma: Vérnyomás csökkentő, baktérium- vírus- és gombaellenes, emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, bélféregűző, epe- és májműködést elősegítő hatású. Javítja a szív és az érrendszer működését, antibiotikus hatású, védelmet nyújt a rákkeltő anyagokkal szemben.

      Több mint 200-féle biológiailag aktív anyagot - vitamint, ásványi anyagot, aminosavat és enzimet — tartalmaz. Az egyiptomi piramisépítőknek fokhagymát, hagymát és retket osztogattak a fertőző betegségek megelőzésére. A római katonák étrendjéhez is hozzátartozott a fokhagyma. Már az ókorban 61-féle különféle betegség gyógyítására ajánlották. A népi gyógyászatban régóta használják, főként magas vérnyomás, elhízás ellen, illetve fiatalító szerként.

      Normalizálja a szapora szívműködést, oldja a szív koszorúereinek görcsét ennek következtében javul a szívizom vérellátottsága. Fokozza a szív tel­jesítőképességét, még a szív koszorúereiben is megakadályozza a vérrögképződést.

      Tapasztalatok szerint az érelmeszesedés megelőzésére és gyógyítására az egyik leghatásosabb szer a fokhagyma. Értágító, vérnyomáscsökkentő hatása is bizonyított. A fokhagyma értágító hatása főleg az agy, a szem és a láb szívtől távol eső, szűkült erein, az úgynevezett perifériás ereken érvényesül. Emiatt jótékony hatású bizonyos típusú fejfájás esetén.

      Tartalmaz szénhidrátot, fehérjét, fontos ásványi anyagokat, valamint több vitamint (A-vitamin, B-vitamin, C-vitamin, E-vitamin), amiknek köszönhetően erős antioxidáns hatást fejt ki. A komplex összetevőknek köszönhetően jelentős immunrendszer erősítő hatást is megfigyeltek. Jellegzetes illatát egy kéntartalmú anyag, az ajoén adja.

    3. Szőlőmag olaj: A napérlelte szőlőszemek magvából készül. Zöldessárga-aranysárga színű, jellegzetes illatú, mely a feldolgozott szőlőéhez hasonlít.

      A benne sütött ételnek kívánatos, enyhe vajszerű ízt kölcsönöz. Ízét 200 °C felett is megtartja, füstpontja 250 °C, s többek között emiatt előnyösen használható a háztartásokban, mert a kiterjedten használt étolajoktól eltérő módon nagyobb füstpontja miatt a sütési hőmérsékleten kevesebb égéstermék keletkezik.

      Használata a sütés során gazdaságos, mert más olajokhoz képest fél, vagy akár egyharmad mennyiség elegendő.

      A hidegsajtolással létrehozott szőlőmagolaj alapvető szerepet játszik a korszerű egészséges táplálkozásban, így az egészség megőrzésében és javításában. Hőkezelés során nem keletkezik benne transz linolsav.

      Az olaj külsőleg-belsőleg, élelmiszeripari, kozmetikai és gyógyászati célra egyaránt alkalmazható.

      Szőlőmagolaj élettani hatásai:

      Számos előnyös élettani tulajdonságának köszönhetően valamennyi növényi olajfélénél értékesebbnek tartják. Rendkívül gazdag bioaktív, antioxidáns anyagokban és bioflavionokban. Antioxidáns és reaktív szabadgyök semlegesítő hatása francia kutatások szerint 18,4-szer jobb, mint a C-vitaminé, és 50-szer erősebb, mint az E-vitaminnak. E-vitamin tartalma 8-10 mg/100g, ami magasabb, mint más olajféléknek.

      Az olaj könnyen emészthető és koleszterinmentes. Megvédi az érrendszert a meszesedéstől, erősíti a vérereket és a hajszálerek falait, csökkentve a trombózisveszélyt.

      Javítja a látást, megelőzheti a szürke hályog kialakulását. Különösen ajánlott a számítógép képernyője előtt sok időt töltők szemének védelmére.

      Markánsan antioxidáns hatású, védi a sejtek genetikai anyagát a káros hatások ellen, így gátolva meg a rák kialakulásának lehetőségét. A férfiaknál a prosztatára és az impotenciára lehet jó hatású, míg a nőknél a változó kor kellemetlen tüneteit enyhítheti.

      Agyér elmeszesedésben szenvedők emlékezetét javíthatja. Gyulladásgátló hatású, erősíti a szervezetet a stressz ellen. Az öregedési folyamatokat lassítja.

      Hatékony kozmetikai szer: a bőr simaságát, rugalmasságát biztosítja, megelőzi korai öregedését, képes a kollagén szöveteket regenerálni, növekedésüket stimulálni, a petyhüdt bőr állapotát javítani. A bőrbe könnyen és gyorsan felszívódik, különösen alkalmas száraz, érett bőr ápolására.

      Az olaj fellelhető fürdő-, szauna-, és masszázsolajok öregedés és narancsbőr gátló adalékaként is. Tapasztalatok alapján, baktericidként sokféle gyulladást (fekélyt) csökkentő hatású bőr- és hajregeneráló hatású.

      A felhasználható szőlőmagolaj mennyisége kozmetikai termékekben nincs korlátozva, így akár hatóanyagként, vagy vivőanyagként kényelmesen használható. Az aromaterápiás masszázsok során használatos illóolajok hígításához szintén előnyösen alkalmazzák gyors felszívódó képessége és közömbös illatanyagai miatt.

      Bioaktív anyagok a szőlőmag-olajban: Antioxidánsok, bioflavonok, klorofill, oligomer procianidok, polifenolok, fenolok (tokoferol), resveratrol, szteroidok (campesterol, béta-sitosterol, stigmasterol).

      Vitaminok a szőlőmag-olajban: A-vitamin, B-vitamin család, C-vitamin, E-vitamin, F-vitamin.

  5. Mindezekhez szükség van még ra. Kétféle sót választottam: 4/5 részben natúr parajdi sót, 1/5 részben füstölt parajdi sót (a füstölt só úgy kapja egyedi aromáját, hogy egy hétig füstölik valódi bükkfafüstön). Mindkettőt a parajdi só egyetlen hivatalos magyarországi forgalmazójától szereztem be a Parajdi sópincében.

    Félreértések elkerülése végett: ez nem a reklám helye. Szimplán ez az a só, ami bio élelmiszer előállítására alkalmas minősítést kapott, garantáltan adalékmentes és azokat az ásványokat, nyomelemeket tartalmazza, amit a Közép-Európában élő emberek szervezete megszokott az elmúlt évezredekben.

    Egyre kevesebben vagyunk már akik emlékeznek a valódi só ízére. Az a só pont olyan ízű volt, mint a parajdi. Azzal még megszórtuk a frissen nyújtott tésztát mielőtt a platnin, vagy a sparhelten megsütöttük. Aztán jött a „szép fehér, nem csomósodó” sók ideje. Akkor már nem kellett a sós tészta, nem olyan volt a sósperec, mint előtte.

    Mondhatja bárki, hogy hagyjuk el a sót. A valóságban só nélkül nincs élet. Alapvető sejtösszetevő. A többit gondold végig: ha nem eszel sót egyáltalán - nem éled túl; ha mesterségesen módosított összetevőjű sót eszel belebetegszel.
Az étel készítése:

A vöröslencsét és a körömkefével megtisztított, félholdra vágott fele annyi súlyú csicsókát feltettem főni, só nélkül. A főzést forró vízben kezdtem. A víz mennyisége hatszorosa volt a vöröslencséének.

Mire az előbbiek megfőttek szőlőmag olajon üvegesre dinszteltem a vöröshagymát, majd beletettem az összevágott gombát, a fokhagymát és annyi kanál sót, ahány kiló a vöröslencse + a csicsóka + a gomba + a hagyma + a spenót. A só 4/5 részben natúr, 1/5 részben füstölt volt. Kevergetés mellett egészen addig dinszteltem a gombát, míg elfőtt a leve. (Aki ritkán főz: a gomba először levet ereszt, majd ez a lé elpárolog.)

Ekkor a kész vöröslencse + csicsóka alapot összekevertem a gombával, majd egyet forraltam rajta.

A spenótot nemes egyszerűséggel és a zöldfűszerekkel együtt pépesre turmixoltam. Ezt a kész gombás alappal úgy kevertem össze, hogy az alapot már a tűzről levettem, sőt az egy keveset hűlt.

A felhasznált spenót súlya megegyezett a nyers vöröslencse és a csicsóka együttes súlyával, a gomba fejenként 2 dkg mennyiségű volt. Utóbbi az íz és a fehérjetartalom fokozását szolgálta.

Fontos lehet: Az étel rendkívül gyorsan elkészül. Előkészítése során a csicsóka mosása és vágása tart a legtovább. A gombát csak megtörlöm (a szárából a földes rész már akkor nincs rajta mikor elhozom), majd vágom. A spenótot mosni és turmixolni kell.

Ha nincs kéznél segítség az előkészítéshez az eltarthat akár 20-25 percig is (a készülő mennyiségtől függően). A főzési idők:
  • vöröslencse + csicsóka = 20 perc (előáztatásra nincs szükség)
  • hagyma és gomba dinsztelése = 10-12 perc
  • kettejük összeforralása = 5 perc
  • spenót bekeverése = 1 perc
A gomba dinsztelése készülhet az alappal párhuzamosan, annak a forró vízbe kerülés utáni keverésen túl nincs szüksége semmi másra, mint fedőre és az újraforrás után takaréklángra.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Hozzászólásod moderálás után jelenik meg

 
Fel