Betöltés...
2015. október 27., kedd

Kelkáposzta főzelék - másképp

Remélem kedves olvasóm megbocsátod, hogy az étel fontosabb összetevőinek, fűszereinek élettani hatását is leírom ma. Kezdem az étel hozzávalóival, az elkészítés módjának leírásával, hogy ezt senkinek ne kelljen keresgélnie.

Hozzávalók:

  • 2 db méretes póréhagyma, vékony karikára vágva,
  • 2 közepes fej fokhagyma, apróra vágva, vagy fokhagymanyomón átnyomva,
  • 1 db közepes pasztinák (paszternák) kockára vágva,
  • 6 db bébicékla felkockázva,
  • 6 db színes répa kicsit vastagabb negyedholdra vágva,
  • 2 fej (kb. 2 kg) kelkáposzta, levele csíkokra vágva, torzsájának külső rétege levágva, szálka mentes része a zöldségek közé kockázva,
  • 3 kg parázskrumpli (igen aprószemű krumpli) negyedekre vágva (mivel vegyszermentes helyről veszem nincs meghámozva, csak alaposan megmosva),
  • 0,5 kg lencse,
  • 1 csokor friss majoranna (száraz is jó, ízlés szerinti mennyiségben),
  • 6 db babérlevél,
  • 1,5 evőkanál őrölt fűszerkömény,
  • 0,5 evőkanál frissen őrölt zöld bors,
  • 1,5 evőkanál őrölt, piros, édes fűszerpaprika,
  • 7 evőkanál adalékmentes parajdi só,
  • 7 evőkanál sütő-főző olívaolaj, vagy hidegen sajtolt szőlőmag olaj.

Elkészítése:

Az olajon a póréhagymát, a fokhagymát, a pasztinákot és a céklát együtt kezdtem dinsztelni az összes sóval. Mikor már látszott rajta a hő hatása hozzákevertem a káposztát. Együtt dinsztelődött tovább, míg a káposzta össze nem esett.

Ekkor hozzákevertem a répákat, a köményt, a borsot és a fűszerpaprikát, majd felengedtem előre forrósított vízzel. Ez után hozzákevertem a krumplit, tetejére tettem a babérlevelet és a csokorba kötött majorannát. Hozzáöntöttem még forróvizet, hogy bő ujjnyira ellepje az egészet, belekevertem a lencsét, majd lezártam a kuktát.

A lezárás után azonnal kislángra tettem és 15 percig főztem, majd még 5 percig lezárt kuktában hagytam az ételt.

Frissen vágott petrezselyemzölddel díszítve, pirított tökmaggal megszórva, tejföllel meglocsolva, vagy bármelyik külön-külön még érdekesebbé teszi.

A hozzávalók ismertetése:


Póréhagyma

Táplálkozás-élettani hatásában a fokhagyma és vöröshagyma közé sorolható. Gyógyhatását azóta ismerik, amióta fogyasztják.

A póréhagyma előnyös hatásait először Hippokratész említi: emésztésserkentőként és vizelethajtóként ajánlja.

Illóolaj-tartalma miatt kedvező hatással van az emésztésre. Tartalmaz A-, B1-, B2-, C-, E- és K-vitamint, folsavat, valamint cinket, káliumot, kalciumot, magnéziumot, vasat, mangánt és szelént tartalmaz. Megtalálható benne a hagymákra oly jellemző antibakteriális hatású vegyület is.

Magas élelmi rost-, és illóolaj-tartalma elősegíti a belek mozgását, ruténtartalma révén a vérerek falát erősíti. Tisztítja a kapillárisokat, csökkenti a vér zsír- és koleszterin-szintjét. Mézga-anyagai köptető hatásúak: légúti fertőzések, gyulladások gyógyulásakor igen hatékonyak. Illóolajai baktériumölő hatással rendelkeznek.

Szervezetünkre gyakorolt hatása nagyjából megegyezik a fokhagymáéval, ugyanakkor kíméletesebben, enyhébb formában fejti ki azt. Elsőként említendő a hagyma fertőtlenítő, baktérium- és gombaölő hatása, de féregűző szerként is jól régóta ismert és bevált. A fokhagymához hasonlóan szív- és érvédő, vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentő, értágító és vízhajtó. Enyhíti az asztmát, segít meghűléses bajok esetén, nyák- és köhögésoldó. Rákellenes növényi étrendek fontos összetevője.

Ételek összetevőjeként a hagymás ízjelleg mellett enyhén zöldborsóra emlékeztető íze van, amivel a legegyszerűbb étel ízét is képes feldobni.

Pasztinák

Jó beltartalmi értékei miatt értékesebb, mint a többi gyökérzöldség, különösen a fehérje- és ásványi anyagtartalma (vas, kalcium és foszfor) magas (bár nem kiemelkedő), kiváló rost-, B- és C-vitamin forrás. A növényi rostok azzal, hogy élénkítik a bélműködést csökkentik a koleszterinszintet. A pasztinák szabályozza a vércukor-tartalmat is. Kalcium- és foszfor tartalma jótékonyan befolyásolja a csont anyagcseréjét, illóolaj-tartalma révén pedig vizelethajtó, görcsoldó.

Vizelethajtó hatásának köszönhetően húgyúti fertőzések esetén átöblítőként, valamint vesehomok kezelésére és megelőzésére is alkalmas. Tisztítja a vesét (csökkenti az ödémát, segít elhajtani a kisebb veseköveket) és az epét (epehajtó hatású), elősegíti a gyomor és az emésztőrendszer működését. Jótékonyan hat a légzésre is.

A népgyógyászatban fontos erősítő gyógynövényként tartották számon, amellyel idős, legyengült, lábadozó betegeket gyógyítottak. Az erősen lesoványodott, étvágytalan, esetleg tbc-s betegeknek még a tizenkilencedik században is tejben főtt pasztinákot adtak gyógyszerként.

Jó lázcsillapító, sőt a nemi szervek és nemi mirigyek alulműködése (pl. erekciózavar) ellen is használ a növény. Az ókori orvos gyomorbajok enyhítésére, fekélyekre, asztma ellen javasolta.

Cékla

A cékla rendkívüli ásványianyag- és vitamin forrás főleg a téli időszakban. Számos kedvező élettani hatással bír: káliumban gazdag, melynek köszönhetően vizelethajtó hatású. Emellett immunerősítő és méregtelenítő. Található benne még foszfor, kálcium, vas, kén, nátrium is. A- B- és C vitamin tartalma miatt kiváló antioxidáns tulajdonságú. A benne lévő B9-vitamin miatt pedig jelentős a vérképző szerepe, ezért terhes kismamák is nyugodtan fogyaszthatják, sőt a folsavtartalma miatt magzat fejlődéséhez nagyon fontos.

A vörös cékla csodás színét a betain adja, amely tumorellenes hatású. Kutatások bizonyítják hogy a kemoterápián átesett páciensek is jelentős javulást mutatnak néhány hetes kúra után.

Élettani hatásai:
  • Alacsony kalória- és szénhidráttartalma miatt diétázóknak ajánlott.
  • Segít a szervezet sav-lúg bázis egyensúlyának kialakításában.
  • Gátolja a rákos sejtek szaporodását.
  • Méregtelenítő hatású.
  • Rendszeres fogyasztásával javulhat tőle a közérzet.
  • A refluxos tüneteket megszünteti.
  • A segíti leküzdeni az influenzát és a náthát.
  • Enyhe hashajtó hatása révén székrekedésben és aranyérben szenvedőknek ajánlott fogyasztani.
  • Hat az izomszövetekre is és csökkenti az izmok mozgás közbeni oxigénszükségletét.
  • Javítja a szív- és tüdőbetegségben szenvedők fizikai állapotát.
  • Segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, ezért kiegészítő gyógymód lehet ajánlják vérszegénység és menstruációs zavarok esetén is.
  • Az indiai gyógyászat mitesszerek, pattanások és korpásodás ellen is használja.

Répa

A ma általánosan ismert sárgarépa története a rómaiak által Kr. e. 35-ben alapított dél-francia kisvároshoz kötődik. Arausio nevét eredetileg „Aurenja”-nak ejtették. Valószínűleg ebből lett az orange, mikor a franciák a perzsa „narang”-ot határozatlan névelővel „un naranj” –nak mondták, majd a névelőt egyszerűen lecserélték az „or”= arany szóra. Így ismerősebben is hangzott, meg értelmes is lett. Amikor a hallgatag herceg, Nassau-Dilneburgi Vilmos 1544-ben megörökölte az Orániai hercegséget, felvette az Orániai Vilmos (William of Orange) nevet. Ő lett a németalföldi szabadságharc vezetője. Az ő tiszteletére keresztezték az addig ismert majdnem fehér, sárga, piros és lilásbordó répákat addig, míg sikerült egy narancsvörös árnyalatot kialakítani.

A régi, hagyományos színű répák a mai napig fennmaradtak, bár jóval kevésbé ismertek mára. Ételeinkbe ezeket és a ma megszokott narancsos színű répát egyszerre tenni látványos, változatosabb ízeket, textúrákat eredményez. A sárga édesebb és puhább, a lilás belül narancs árnyalatú, fűszeresebb ízű, roppanósabb állagú.

A répa nem véletlenül az egyik legközkedveltebb zöldségfélénk, mely egész évben beszerezhető. Alapvető vitaminforrás a szervezet számára. Rendszeres fogyasztása gyógyító hatással van a szem és bőrproblémákra. Magas rosttartalma segíti a belek tisztulását, akadályozza a salakanyagok lerakódását. Csökkenti a vér koleszterinszintjét, immunrendszer erősítő, regeneráló tulajdonságai is vannak.

Tartalmaz kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort, vasat, magnéziumot, krómot, sót, A-, B-, C-, E- és K-vitaminokat, karotinokban is bővelkedik. Gyermekkorban hozzásegít a csontozat és a fogazat fejlődéséhez.

Savtalanítja a vért, ezzel elősegíti a máj működését, segít kivezetni a nehézfémeket a szervezetből. Azoknál a népcsoportoknál, akik étrendjében sok a karotionidban gazdag gyümölcs és zöldség, kevesebb a daganatos betegségek (főleg tüdőrák) aránya. A sárgarépában lévő karotinok csökkentik a hámeredetű tüdő, bőr, méhnyak, légúti, gyomor és vastagbél daganatok számát. A sárgarépalé tisztítja a beleket, serkenti a mellékvese munkáját, és ezáltal a hasnyálmirigy működését. Ízületi gyulladás leküzdésében is segít a fogyasztása.

A legtöbb zöldségélével ellentétben főzve táplálóbb, mint nyersen. A vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers répa beltartalmának csak 25%-t tudja hasznosítani, azt is csak akkor, ha valamilyen zsiradékot is eszünk mellé. Zsiradékot is tartalmazó ételbe főzve, sütve a sejtfalak felpuhulása következtében a beltartalom több mint a fele hasznosulhat.

Kelkáposzta

az egyik nagy kedvencem, mert finom és megunhatatlanul sokféleképp lehet elkészíteni.

Élettani hatása sem elhanyagolható. Csonterősítő, vérnyomás szabályozó hatású. Elősegíti a szervezet és az immunrendszer jó működését. Ajánlható gyulladásos megbetegedésekre, az idegrendszerre és az emésztésre is jótékony hatással van.

Most épp főzelék készült belőle. Szokásomhoz híven rántás és habarás mentesen. Fő fűszerként egy szép csokor friss majoranna került bele, ami remek kiegészítője a többi hozzávalónak.

Krumpli

Salaktalanító és lúgosító hatása miatt kiválóan alkalmas regeneráló kúrák alapjaként. Rászolgál arra, hogy gyógynövénynek nevezzük. Nyersen kiváló ellenszere a skorbutnak is, vitamintartalma révén, melynek csökkenését a héj akadályozza. Elkészítve a héjában főtt krumpliban marad a legtöbb belőle.

A nyers krumplit a népi orvoslás gyakrabban alkalmazza külsőleg, mint belsőleg. Nyers krumpli reszeléket tesznek például a gyulladt, gennyes sebekre, kelésekre, sérülésekre vagy ütés következtében megdagadt testrészekre. Sikeresen alkalmazható reumára, kötőhártya-gyulladásra, bőrbajokra is. Fejfájás, migrén esetén nyers krumpli szeleteket tehetünk a halántékra csökkenti a fájdalmat, leviszi a lázat is. A nyers krumpli lé gyomorfekély, gyomorfájás ellen jó, naponta 1 dl fogyasztandó belőle két hétig. A nyers, lehetőleg rózsaszín krumpli leve a krónikus savtúltengés gyógyszere.

Héjában főtt, sült változatban emésztési zavarokra, gyomor- és bélbajokra kitűnő étel a héjában főtt, vagy sült krumpli. A sótlan vagy mérsékelten sós krumplipüré és főtt krumpli közömbösíti a túl sok gyomorsavat, ezáltal hat a gyomorhurut, gyomorfekély és a bélgyulladás kiváltó oka ellen is. Bár a főtt krumpli keményítőnek számít, héjában főzve a krumpli nem a keményítők, hanem a zöldségek közé tartozik.

Méregtelenítő hatású. Szerves keményítő tartalma kitűnően párosul a benne levő sok ásvánnyal. Megtisztítja a testet a nehéz fémek lerakódásától, akár a munkahelyen történik a mérgezés, akár a forgalom által elhalmozott levegőből jut a szervezetünkbe. Évente néhány napos tisztító kúrát minden nagyvárosban élő lakónak kellene tartania, hogy felszabadítsa az amúgy is terhelt májat. Naponta két fél pohár krumpli lé elegendő, más zöldség lé ízesítésével.

Lencse

A lencse az egyik mindig is fogyasztott emberi táplálék. A legrégebbi régészeti ásatásoknál, melyek az emberi kultúra régmúltját tárják fel, szinte minden esetben előkerülnek a lencse maradványai. Annak ismeretében különösen érdekes ez a tény, hogy a lencse - sok ismert típusa ellenére - vadon nem él.

Ez a sokaknál ritkán asztalra kerülő, indokolatlanul mellőzött étel nálunk levestől a húspótlóig, főzeléktől szendvicskrémen át a fasírtig mindennapos étel, különösen az őszi-téli hónapokban.

Kevés ilyen könnyen emészthető, mégis tápláló zöldségünk van, mint a lencse. 25-28% igen magas a fehérjetartalma, tartalmazza valamennyi, a szervezetünk számára fontos, nélkülözhetetlen esszenciális aminosavat, amelyet szervezetünk nem tud önállóan előállítani.

Mindemellett nem allergén, jól emészthető, legkevésbé, vagy egyáltalán nem puffasztó. Tartalmaz bőven vitaminokat, ásványokat, és az anyagcseréhez fontos nyomelemeket. A cukorbetegeknél sem okoz gondot, mert a benne lévő szénhidrát lassan szívódik fel, így a hasnyálmirigy kiegyensúlyozott működését is segíti. A gyomrot és beleket megterhelő ebéd után, ha a következő napi ebéd a lencse, megkönnyebbül a bélrendszer.

Történelmi tény, hogy a növény Európában valószínűleg először Görögországban és Bulgáriában lett ismert. Az ókori görögök nagyra értékelték a lencsét, számos ételben alkalmazták, sőt, még kenyeret is sütöttek belőle. Hippokratész, a korszak nagy orvosa májproblémákkal küszködőknek ajánlotta fogyasztását. A római időkben főzetét már különféle betegségek kezelésére is próbálták alkalmazni.

Bibliai emlék, hogy Ezékiel próféta azt az utasítást kapta Istentől, hogy a Jeruzsálem babiloniak általi ostromának megjövendölésére és szemléltetésére süssön kenyeret búzából, árpából, babból, lencséből, kölesből és tönkölyből, és azt egye 390 napig, vagyis több mint egy évig (Ez 4,9). Ma ez a lisztkeverék bioboltokban kapható, Ezékiel liszt néven. Az ebből vízzel, sóval és kevés olajjal készült lepénykenyér rendkívül finom, tápláló. (Nagyon meglepődtem, mikor még közismerten húsevő macskáim is ordítva követelték ezt a kenyeret. Azonnal.)

Majoranna

Az ókorban a boldogság szimbólumaként tartották számon. Szép és hosszú házasságra vágyó lányok a kelengyéjük közé rakták. Szépségnövelő hatásként a haj és a fejbőr zsírosodását megakadályozó hatású, illetve a fejbőr vérbőségét fokozza.

Étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású fűszer, gyógyteák elengedhetetlen alkotórésze. Teáját fejfájás, köhögés, légzési zavarok enyhítésére használják, a köhögést enyhíti, a letapadt váladékot felszabadítja. Magas vérnyomás esetén használata körültekintést kíván.

Olajával a reumás testrészeket dörzsölik be. Hűsítő és gyulladáscsökkentő hatása révén csökkenti a reumás panaszokat.

Babér

Már Marcus Aurelis orvosa, Claudius Galenus is állította: a babérlevél és -bogyó sokféle betegség gyógyítására alkalmas. Ma a bogyót fűszerként ritkán használjuk, inkább kozmetikai szerekben alkalmazzák.

Nem véletlen, hiszen a bogyóból nyert babérolaj alkalmas zúzódások és rovarcsípések hatékony kezelésére, emellett gyulladáscsökkentő, gombaölő és antibakteriális tulajdonságai is vannak.

A babérlevélben az A- és C-vitamin mellett jelentős mennyiségű vas és mangán található, valamint kisebb mennyiségben kalcium, kálium és magnézium. Idegeket nyugtató, alvást segítő gyógyhatása ismert. Jó szélhajtó, gyomornyugtató, kifejezetten jó migrénes fejfájásra.

A középkorban a konyha mellett a szekrényekben is megjelent a babérlevél, hogy távol tartsa a molyokat, a bejárati ajtó mellé is tettek leveleket, hogy a gonosz szellemek is elkerüljék a házat.

Ma már talán kevésbé tudatosan használjuk, de a magyar konyha is bővelkedik olyan ételekben, amihez a háziasszonyok szinte tudattalanul is hozzáadják a 2-3 babérlevelet.

Köménymag

Elősegíti a gyomornedv-elválasztást, enyhítheti a nehéz emésztés okozta fájdalmakat. A szélhajtó teakeverékek fontos alkotórésze.

Jótékony hatással van a levegőnyelésre, a felfúvódásra és a bélgörcsökre. Karvontartalmának köszönhetően, a köménynek bélfertőtlenítő, baktérium-és gombaölő hatása van.

Fűszerpaprika

Fokozza a nyál- és gyomornedv elválasztást, élénkíti válik a bélműködést. Elősegíti az emésztést, ezzel kedvező hatást gyakorol az egészségre.

A paprika további, addig ismeretlen jó tulajdonságait hozták felszínre Szent-Györgyi Albert professzor kutatásai. A Nobel-díjas tudós a szegedi egyetemen lévő laboratóriumában 1936-ban frissen szedett fűszerpaprikából állított elő C-vitamint. Kiderült, hogy a zöld színű csövekben 175 mg, a sárgákban 250 mg, a pirosakban pedig 340 mg Cvitamin van 100 g paprikára számolva, tehát minden zöldségféle közt a paprika a leggazdagabb vitaminforrás, négyszer-ötször annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. Az őrölt fűszerpaprikában a raktározás ideje alatt a C-vitamin mennyisége fokozatosan csökken. A légmentes, fényzáró csomagolás azonban lassítja, csökkenti a vitamin leépülését.

Nagyon gazdag A-vitaminban is a magyar paprika: a benne lévő provitaminokat (elővitaminokat) a máj alakítja át az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminná. A felnőtt ember napi 2 mg A-vitamin szükségletét 34 g őrölt fűszerpaprika biztosítja. Jelentős (10-12%) cukortartalma is van a paprikának, melynek 90%-a szőlőcukor. Az őrölt fűszerpaprikában a nyersrosttartalom 20-24%. Fontos alkotórészei az illóanyagok, fehérjék, szerves savak és ásványi anyagok, melyek kellemes, fűszeres ízét, aromáját adják. Az őrleményben lévő magolaj antioxidáns hatásával biztosítja, hogy a paprika nem avasodik. Szent-Györgyi professzor fedezte fel azt is, hogy a fűszerpaprika- az érrendszer számára fontos - P-vitamint is tartalmaz. Van a paprikában azonkívül B1- és B2-vitamin is.

Zöldbors

A megszokott bors kevésbé csípős változata. Kellemesebb ízét korábbi szedésének köszönheti.

Az ételekben játszott szerepe mellett régebben a borsot az orvostudomány is előszeretettel alkalmazta. Emésztést serkentő, torokgyulladást, köhögést elmulasztó és köptető hatással bír. Krémbe keverve jó a csalánkiütésre.

Ezeken kívül az elmúlt évszázadokban kezeltek vele szifiliszt, kolerát, sőt a gyulladt szem kikezelésére is alkalmazták. A borsnak nagyon magas a mangán, a K-vitamin és a vastartalma.

Hatékony fogyasztószer, mert blokkolja a zsírsejtek kialakulását, csökkenti a vér zsírszintjét is. Elősegíti az emésztést és a gyomorsav elválasztását, görcsoldó hatású, csökkenti a vérnyomást. Hatóanyagai növelik a szövetek oxigénfelhasználását, és serkentik a pajzsmirigyműködést. A csípős fűszerek többségéhez hasonlóan élénkítőszer is, ráadásul vizelet- és szélhajtó. Ízületi gyulladás gyógyítására is használják. Külsőleg alkalmazva illóolaja reuma ellen tökéletes, de bőrizgató és érzéstelenítő hatása is van.

A témával teljes cikk foglalkozik az oldalon.

Olaj

Ezen a területen szintén a lehető legkevésbé vegyszeres, ízhatásban is kiváló, árban is elfogadható megoldást használom. A hidegen sajtolt szőlőmag olaj tulajdonságait is leírtam az oldalon jóideje.

Miért találtam fontosnak ezeket a részleteket?


Mert úgy érzem, az ételeket választjuk a legkevésbé tudatosan életünkben. Kevesebbet tudunk arról, mire van szükségünk, mint arról, mi kell az autónak, vagy bármely más körülöttünk lévő tárgynak. Tudjuk milyen számítógép kell a legutolsó, tökfelesleges programhoz, de nem tudjuk saját magunknak mire van szükségünk.

Ezért megy rengeteg ember étkezési divatok, műdiéták után ahelyett, hogy saját szervezete igényeit próbálná felismerni, önmaga állapotának megfelelő ételeket enni.

2 megjegyzés:

Hozzászólásod moderálás után jelenik meg

 
Fel