Életemben először sikerült elérnem, hogy olyan karfiolt tudtam venni, amilyenek a háttérben vannak. Azaz levelestől. Igaz, külön meg kellett rendeljem így termelőtől, de megérte.
Látom, most épp nézel rám erősen, hogy mit akarok én a levelétől, hiszen azt ki szokták dobni. Ehető. Íze a karfiol és a kelkáposzta közötti. Azért szokták kidobni, mert könnyen megfonnyad, az emberek többsége nem termelőtől vásárol, így kevesen veszik frissen.
Valójában másképp terveztem ezt az ételt. A terv úgy nézett ki, hogy lesz egy zöldségleves amibe a karfiol zöldje is bekerül. A karfiol maga tojással felvert tejföllel lesz leöntve, kicsi juhtúróval és reszelt sajttal megsütve, natúr, tepsiben sült krumplival lesz a következő fogás.
Amihez a karfiolt elő szoktam picit főzni, hogy gyorsabban legyen kész. Dehát ember tervez, a karfiol meg kitalálja mi legyen belőle...
Az eredeti terv szerint itt került volna bele 2-2 percre a két fej karfiol, hogy az ízes, enyhén fűszeres lében előpuhuljon kicsit. Betettem az elsőt. Lefedtem. Két perc múlva a karfiol sehol. Újratervezés. Betettem a másodikat is. Az is eltűnt.
Most mit lehet tenni? Akkor karfiolkrém. Főztem hozzá egy negyed kilónyi száraztésztát, belekevertem a levesbe, hozzákevertem a fél liternyi tejföl felét, majd az előre felvágott petrezselyemzöldet.
A krumplikat tepsibe raktam, alatta kevés vízzel. Alufóliával lefedve, előre forrósított sütőben fél órát sült saját gőzében, közepes lángon. Mikor már majdnem tökéletesen puha lett levettem a fóliát, felerősítettem a hőt maximumra, hogy minden víz elpárologjon alóla és elkezdjen pirulni.
Amikor már kezdett pirulni a krumpli, kivettem a tepsit, minden krumplira tettem a bekevert túrós krémből, megszórtam a tetejét reszelt sajttal, visszatettem a sütőbe. (Mivel a sütő ilyenkor már nagyon forró, nyugodtan visszatehető az étel a kikapcsolt sütőbe.) Ahogy látszik, hogy a sajt kezd pirulni (kb. 5 perc) az étel kész.
Ez a krumpli egyébként önálló ételként is megállja a helyét, krém és sajt nélkül, különféle feltétekkel és kiegészítőkkel, például:
Látom, most épp nézel rám erősen, hogy mit akarok én a levelétől, hiszen azt ki szokták dobni. Ehető. Íze a karfiol és a kelkáposzta közötti. Azért szokták kidobni, mert könnyen megfonnyad, az emberek többsége nem termelőtől vásárol, így kevesen veszik frissen.
Valójában másképp terveztem ezt az ételt. A terv úgy nézett ki, hogy lesz egy zöldségleves amibe a karfiol zöldje is bekerül. A karfiol maga tojással felvert tejföllel lesz leöntve, kicsi juhtúróval és reszelt sajttal megsütve, natúr, tepsiben sült krumplival lesz a következő fogás.
Amihez a karfiolt elő szoktam picit főzni, hogy gyorsabban legyen kész. Dehát ember tervez, a karfiol meg kitalálja mi legyen belőle...
Hozzávalók:
- 2 nagyobbacska póréhagyma vékony karikára vágva,
- 1 fej fokhagyma apróra vágva, vagy fokhagymanyomón átnyomva,
- 2 csomag sárgarépa negyedholdra vágva,
- 2 szál petrezselyemgyökér + 1 közepes pasztinák felkockázva,
- a petrezselymek zöldje apróra felvágva,
- 2 db (egyenként kb. 1,5 kg) karfiol zöldje csíkokra vágva, feje egyben hagyva,
- 7 evőkanál sütő-főző olívaolaj,
- 6 evőkanál adalékmentes parajdi bányasó,
- 1 evőkanál őrölt kömény,
- 1 csapott evőkanál szumák.
Elkészítése:
A póréhagymát és a zöldségeket feltettem dinsztelődni az olajjal és az összes sóval. Mikor már látszott rajtuk a meleg hozzákevertem a fűszereket, majd felöntöttem 6 liter előre forrósított vízzel. Újraforrástól számítva 10 percig főztem lassú tűzön, fedő alatt. Ekkor tettem az egészhez a fokhagymát meg a karfiolleveleket.Az eredeti terv szerint itt került volna bele 2-2 percre a két fej karfiol, hogy az ízes, enyhén fűszeres lében előpuhuljon kicsit. Betettem az elsőt. Lefedtem. Két perc múlva a karfiol sehol. Újratervezés. Betettem a másodikat is. Az is eltűnt.
Most mit lehet tenni? Akkor karfiolkrém. Főztem hozzá egy negyed kilónyi száraztésztát, belekevertem a levesbe, hozzákevertem a fél liternyi tejföl felét, majd az előre felvágott petrezselyemzöldet.
A második fogás lett:
Hozzávalók:
- 0,5 kg juhtúró,
- 0,25 l tejföl,
- 1 csapott evőkanál őrölt pirospaprika,
- 1 kisebb fej hagyma apróra vágva,
- 1 teáskanál őrölt kömény,
- 15-20 dkg reszelt sajt (fontos, hogy ízes és süthető legyen, füstölt sajt is jó, többféle sajt maradéka is tökéletes),
- só ízlés szerint,
- fejenként 2 db nagyobb krumpli, megmosva, hosszában félbevágva, hámozatlanul.
Elkészítése:
A juhtúrót a tejföllel, a pirospaprikával, a hagymával és a köménnyel krémesre összekevertem.A krumplikat tepsibe raktam, alatta kevés vízzel. Alufóliával lefedve, előre forrósított sütőben fél órát sült saját gőzében, közepes lángon. Mikor már majdnem tökéletesen puha lett levettem a fóliát, felerősítettem a hőt maximumra, hogy minden víz elpárologjon alóla és elkezdjen pirulni.
Amikor már kezdett pirulni a krumpli, kivettem a tepsit, minden krumplira tettem a bekevert túrós krémből, megszórtam a tetejét reszelt sajttal, visszatettem a sütőbe. (Mivel a sütő ilyenkor már nagyon forró, nyugodtan visszatehető az étel a kikapcsolt sütőbe.) Ahogy látszik, hogy a sajt kezd pirulni (kb. 5 perc) az étel kész.
Ez a krumpli egyébként önálló ételként is megállja a helyét, krém és sajt nélkül, különféle feltétekkel és kiegészítőkkel, például:
- kevés vaj,
- vékony szelet nyers szalonna,
- salátafélék,
- fokhagymás spenót (nem főzelék, csak zsiradékon csöppet megfuttatott fokhagyma, amin megfonnyasztjuk a spenótot),
- sóskaszósz,
- hagymásan dinsztelt céklalevél,
- nyers póréhagyma, vagy vöröshagyma karikák,
- sült hagyma,
- sült paprika,
- meg ami épp eszünkbe jut, épp van otthon, maradt tegnapról, stb...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
Hozzászólásod moderálás után jelenik meg