A húsvéti sonka néhány arca

Húsvétkor a csapattagok ragaszkodnak hozzá, hogy sonka, tojás, főtt krumpli legyen a választékban. Én ezt néhány dologgal kiegészítem:

1. Annyi sonka készül, amennyi egy étkezésre elfogy. Ez idén 70 dkg volt 6 főre.
   
   
2. Kizárólag hagyományosan, adalékmentes sóban pácolt, szintén hagyományosan füstölt, mindenféle aromától mentes sonkát veszek meg. (Ennek egyik jellemzője, hogy a hús soha nem piros.)
   
   
3. Tojást csak olyan helyről veszek, ahol a tyúkok garantáltan tápmentesek. Az ilyen tojást arról lehet felismerni, hogy nem egyforma méretű, sokszor nem egyforma színű, a tojást árusítónál ritkán és keveset lehet kapni. Ezek sárgája az évszaktól függően változó színű, tavasszal - nyáron kissé zöldes árnyalatú.
   
   Keménytojáshoz a kb. egy hete tojt tojás az igazi. Ha túl friss a tojás nem jön le a héja egyben!
   
   
4. A krumpli a szokott, hagyományos módon termesztett változat, azaz nem vegyszerezik, hanem kapálják.

A sonkát és a jól megmosott tojásokat betettem annyi vízbe, ami kb. egy ujjnyival ellepte, majd addig főttek együtt, amíg a sonka készen lett. Ilyenkor a sonkát és a vizet érdemes együtt betenni előbb az edénybe, majd abba lassacskán a tojásokat, akkor nem repednek meg. A hosszú távú főzés során a tojás nem lesz keményebb mint máskor, viszont kiválóan átveszi a sonka ízét is.

Mikor kész lett a sonka, kivettem a tojásokkal együtt, majd ugyanebben a lében főtt meg a krumpli, alaposan megmosva, héjastól. Így a lébe a krumplihéj igen jó hatású anyagai is belefőttek.

A főzés során a sonkában lévő són kívül sót nem használtam.

Tálaláskor medvehagymával ízesített savanyú káposzta került mellé, kockára vágott retekkel és néhány karika idei, zöld, erőspaprikával a tetején. Ezek a jó ízeken túl a hús, a zsír és a tojás az adott ember számára káros hatásainak kivezetését, hasznos összetevőinek könnyebb emésztését biztosítják.

---

A főzésből megmaradt lé azonnali felhasználásra került:

Minden héten veszek, főzök és kicsontozok néhány pulyka farhátat az egyik csapattag kutyájának. Természetesen frisset vásárolok. Ezek húsos, bőrös részéből - ha emberi fogyasztásra használnám - kiváló pörkölt, fasírt, leveshús, aprópecsenye, töltelék, stb... lehetne. Az így készre főtt hús mélyhűtőben hosszú ideig tárolható, bármikor gyorsan elkészíthető

A pulyka farhátak főzését fél liter vízzel, kevés sóval kezdem, kuktában. A nagy kuktába egyszerre négy fér. A második adagot már az előző hús levében főzöm.

A végeredmény: egészen sűrű kocsonyalé és szép mennyiségű zsír - a hús mellett. Mikor ez a lé lehűlt, beteszem a mélyhűtőbe addig, míg a zsír megdermed, levehető. (Ezt a zsírt lassú tűzön átsütöm, hogy ne maradjon víz benne. Ezt a zsírt az ismeretségi körömben élők szokták elvinni, míg a léből általában zöldséges erőleves készül a húsevő csapattagok számára. A lé tetejére feljött húszacc megy Lütyő úr csomagjába.)

Most a maradék, kristálytiszta kocsonyalét és a sonkalét együtt használtam fel leveshez.

A leveket felforraltam, majd a következők kerültek bele:

• néhány szem héjában főtt krumpli (ami a sonkalében főtt) hámozva, felkockázva,
• 2 kis fej vöröshagyma egészben - a gyökér felőli végét csak úgy vágtam le, hogy a maradék összetartsa a hagymát,
• 4 gerezd fokhagyma egészben,
• 1 szál kisebb pasztinák kockára vágva,
• 1 szál közepes petrezselyemgyökér negyedholdra vágva,
• 0,5 kg sárgarépa julienre vágva,
• 2 maréknyi köles - tészta helyett
• pár szem zöldbors, kiskanálnyi fekete hagymamag frissen őrölve,
• kiskanálnyi szumák.

Ezek kb. 15 percig főttek a húslében. Tálaláskor frissen vágott petrezselyemlevél és zellerlevél került rá.

Ami a levesből megmaradt szépen összeállt kocsonyának másnapra. Ilyenkor saláta, savanyú káposzta is remekül illik hozzá. Tehető rá nyersen megreszelt retek, erős paprika, őrölt bors, stb... - mindenkinek ízlése szerint.