Jókedvet főztünk tavaszra

Az étel neve gondolom sokak számára meglepő, de tény. Azt már megszokhattátok, hogy nálunk mindig történik valami, vagy kapni lehet valamit, aminek a vége egy nem megszokott összeállítású étel lesz.

Most is ez történt, de többszörösen. Az egész az óriás medvehagymával kezdődött.

Olyan negyvencentis leveleket képzelj el, amiből fél szatyornyit kötnek egy csokorba, ráadásul igencsak jó áron adják. Rögtön vettem belőle jópár csomaggal., így még külön le is alkudhattam az árból. Kellemes meglepetésül néhány bimbó is akadt közte, melyek azóta kinyíltak a vázában. Szerintem nagyon szép a virága, a fokhagyma illatát meg amúgy is kedveljük.

A medvehagyma pestonak indult, de úgy döntöttünk, a szár és levél találkozásánál levő részek bekerülnek az ételbe, plusz friss tavaszi íznek.

A második meglepi az utolsó póréhagymák képében érkezett. Azok is kerültek a csomagba rendesen. A póré egy része az ételben, többsége a pesto egy részében kötött ki. Kétféle pesto készült: az egyik medvehagyma, adalékmentes parajdi só, hidegen sajtolt olívaolaj, a másik medvehagyma, póréhagyma, tökmagliszt, só és hidegen sajtolt olívaolaj kombinációjából.

A pesto teljesen nyers összetevőkből áll. Só is csak annyi kerül bele, amivel akár magában is jóízűen fogyasztható. Összeállításakor a sóval és kevés olajjal bekeverem, kicsit állni hagyom, majd betöltöm az előzőleg kiforrázott, száraz üvegbe jól lenyomkodva, hogy légmentes legyen. Tetejére külön öntök olajat, hogy elzárja a levegőtől.

Ezen a módon két évig hűtetlenül is eláll (próbálva). Felnyitás után hűtőben érdemes tárolni, ha hosszabb távon kell eltartani kevés olajat célszerű utánaönteni.

Nyaranta majdnem ugyanígy szoktam eltenni nyersen a paradicsomot is télire, hagymával, fokhagymával, bazsalikommal keverve, de annak csak a tetejére teszek olajat és hűtve tárolom. A lezárt üvegek fűtetlen spájzba késő ősszel átköltöztethetők.

A harmadik meglepetés tisztított, julienre vágott sárgarépák formájában érkezett. Ritka szerencse, pláne piaczárás előtt rátalálni, mert ezt egy helyen árusítják, hetente egyszer. Az utolsó fél órában féláras ami még van belőle.

Végül - de egyáltalán nem utolsó sorban - csapatunk egyik tagja hívott, hogy épp bioboltban van, kérek-e valamit. Szemes tönkölyt kértem. Sokat. Mert jó köretnek, tészta helyett levesbe. Mert elmondhatatlanul finom és rendkívül jó érzést okoz. Amiben tönköly van attól úgy érzed, tökéletesen jóllaktál akkor is, ha egyáltalán nem ettél sokat.

Szokásom szerint utánajártam az okának: Fehérje és aminosav tartalma komplex, jóval magasabb, mint a búzáé. Vitamin- és ásványi-anyag-tartalmára jellemző, hogy megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin –csoport (a B12-vitamin kivételével), és niacin- és E-vitamin tartalma sem csekély. Réz-, vas-, mangán- és cinktartalma, kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma szintén számottevő.

Rendszeres, hosszú távú fogyasztása hozzájárulhat a koleszterinszint-csökkentő és az érelmeszesedést megelőző étrend sikeréhez. A hagyományos gabonaféléknél kisebb szénhidráttartalmának köszönhetően cukorbetegek étrendjében is ajánlható. Esszenciális zsírtartalma jótékonyan hat az idegrendszerre. Kedvez a szervezet szerotonin-termelésének, emiatt jó kedélyt teremtő és ellenálló-képességet növelő gabonaként ismerjük ősidőktől.

Jótékonyan hat a gondolkodásra és koncentrációs képességekre. A bőrgyógyászok bőrápoló hatása miatt és idült bőrgyulladások (neurodermitisz) gyógyítására javasolják a tönkölybúzás étkezésre való átállást. Szeléntartalmánál fogva a daganatos megbetegedések megelőzésében és gyógyításában lehet szerepe.

A tönköly betegségekkel és kártevőkkel szembeni rendkívüli ellenálló-képességének köszönhetően nem szorul vegyszeres védelemre, ezért igen alkalmas biotermesztésre. Ezen felül a tönköly még a sugárzásnak is ellenáll. A csernobili katasztrófát követően csaknem véletlenül derült ki, hogy a tönkölybúza nem vett fel a környezetéből sugárzó anyagot, nehéz fémeket.

Gluténtartalma magas, ezért gluténérzékenyek számára nem javasolják, de én a gluténérzékenyek helyében elolvasnám Varga Frigyes gabonakutató gluténérzékenységgel kapcsolatos írását. Ennek segítségével természetesen oldanám meg gluténproblémámat.

A fenti összetevők mellé már csak csicseriborsót és pasztinákot (paszternákot) vettem, mivel csicsóka volt még. A csicsóka hatásairól szintén inkább leírás címet adok, sok lenne ide amit tud. A pasztinák tulajdonságairól viszont érdemes pár szót ejteni, mert ez sem tartozik az ismert alapanyagok közé:

Illatos, édes, fűszeres, mégis remekül illik sós ételekbe, sőt húsok mellé köretnek is kiváló püréként és sülve egyaránt.

A mellékelt képen a zöld levél ne tévesszen meg. Nem a pasztinák levele, hanem petrezselyem. A pasztinák levele emberi és állati fogyasztásra alkalmatlan, érintése égési sérülésekhez hasonló bőrelváltozást okozhat, így hosszú szárú kesztyűben szokták szedni is. Magja ugyanúgy használható, mint a kapormag.

Remek ízén és ínycsiklandó aromáján kívül a gyökér a zeller és a petrezselyemgyökér tulajdonságait együttesen tartalmazza, így gyökerének főzete vizelethajtó, görcsoldó, vese- és epekő, májtisztító illetve gyomorbajok esetén jó hatású, megakadályozza a puffadást. Jótékonyan hat a légzésre is.

A népgyógyászatban fontos erősítő gyógynövényként tartották számon, amellyel idős, legyengült, lábadozó betegeket gyógyítottak. Az erősen lesoványodott, étvágytalan, esetleg tbc-s betegeknek még a tizenkilencedik században is tejben főtt pasztinákot adtak gyógyszerként. Az ókori orvos fekélyekre és asztma ellen is javasolta.

Hozzávalók:

• 1 kg csicseriborsó, négyszeres vízben, só nélkül megfőzve,
• 1 csomag póréhagyma vékony karikára vágva,
• 3 db közepes petrezselyemgyökérnyi pasztinák kockára vágva (nem mertem közepes pasztinákot írni, mert láttam már belőle több kilós példányt is, a félkilós egyáltalán nem ritka).
• 0,5 kg szemes tönköly,
• 2 kg megmosott, felkockázott csicsóka,
• 1,5 kg julienre vágott sárgarépa,
• 2 átlagos csomagnyi medvehagyma,
• 6 evőkanál adalékmentes parajdi só,
• 6 evőkanál szokásos olaj,
• 1 evőkanál őrölt pirospaprika (kivételesen abszolút házi, barátnőm kertjében nőtt, saját kezűleg őrölte),
• 1 teáskanál szumák,
• víz szükség szerint.

Elkészítése:

A póréhagymát és a pasztinákot forró olajon megdinszteltem az összes sóval, majd a tűzről félrehúzva hozzákevertem a pirospaprikát és a szumákot. Ezt felengedtem a csicseriborsó levével, felforraltam, majd belekevertem a szemes tönkölyt. Fedő alatt főtt 20 percig, lassú tűzön.

Ekkor beletettem a csicsókát, a sárgarépát és a főtt csicseriborsót. Rátettem annyi külön felforralt vizet, amennyi úgy egy - másfél centinyire elfedte az ételt. Együtt főtt minden, fedő alatt még 15 percig. A legvégén belekevertem a vágott medvehagymát, majd az egészet levettem a tűzről,, a fedőt rajta hagytam még egy kicsit, aztán többfelé adagoltam az ételt, hogy amit nem eszünk meg azonnal, könnyebben kihűljön.

Tálalás:

Piros retekkel, petrezselyemzölddel, további medvehagymával, pár karika csípős korai paprikával (sajnos fóliás, de néha teszünk kivételt) gyönyörűen dekorálható, Néhány karikányi keménytojás is kellemesen passzol hozzá mind látványnak, mind ízek szempontjából.