Spenót medvehagymával

Ilyenkor tavasszal sorra kell új ötleteket elővegyek, mert a medvehagyma szerintem kihagyhatatlan az étkezésből, míg van. Ráadásul úgy alakult, 20 csokornyira tettem szert.

A felének megvolt a helye fejben azonnal: apróra vágom, megsózom, keverek hozzá két kanál hidegen sajtolt olajat, meg ötdekányi tökmaglisztet.

Ezt összekeverem, betöltöm befőttes üvegbe, megy a tetejére még egy kis olaj, hogy ne érje levegő, így megvan az első liter pesto. Pont elég lesz, míg meg nem kezdődik a fokhagymafű szezonja.

Jött a kérdés: mi legyen a másik felével?

Ekkor láttam meg egy ládányi igen szép spenótot. Együtt fergeteges ízkombinációt ígértek. Vettem rögtön fél kilót. Ez így arányaiban remek, de kéne még hozzá valami, amitől teljes lesz... Beugrott! Hiszen a múltkor vettem egy kiló csicseriborsó lisztet. Az pont jó lesz alapnak, kiegyensúlyozza az ízeket is, hiszen a csicseri lisztként elég semleges ízű tud lenni.

Már csak némi bolondításnak való volt hátra. Ezért beszereztem egy korai igazán erős friss paprikát, meg két szem paradicsomot. Ezeknek nagyon vékonyra vágva dekorációs szerepük is lesz a kész ételen.

Elkészítése:

• 1 kg csicseriborsó liszt (= 1 liter),
• 4,5 liter víz, hidegen, apránként a liszthez keverve, hogy csomómentes és folyékony legyen.
• 5 evőkanál hidegen sajtolt szőlőmag olaj épphogy megmelegítve,
• 6 evőkanál adalékmentes parajdi só.

Ezeket együtt felforrás után 5 percig főztem, időközben többször érdemes megkeverni. A használt edény szokásomhoz hűen a kukta volt, de lezáratlanul. Kellett a nagy edény, mivel a csicseri liszt szépen megdagad a víztől.

Mikor a csicseripüré kész lett belekevertem a megvágott medvehagyma és spenót keveréket, de nem főztem tovább. Így sokkal jobban kijönnek az ízek, sokkal jobban megmarad a tavaszi frissesség a zöldekben.

Tálaláskor az étel tetejére kerültek a paprikaszeletek, majd jött a kívánságműsor. Volt aki tejfölt kért hozzá, volt aki két tojásból laza rántottát, volt aki kiegészítő nélkül ette. A tetejére kerültek a vékony paradicsomszeletek.

Ugyanez másnap:

A csicseripüré besűrűsödött, így remek szendvicskrém lett az előző napi ebéd maradékából. Ilyenkor retekkel, petrezselyemzölddel, paprikával, stb... ízlés szerint kiegészíthető.

---

A spenót élettani hatásai:

Kitűnő forrása a következő anyagoknak: K-vitamin, A-vitamin-, mangán-, folsav, magnézium, vas, C-vitamin, B2-vitamin, kalcium-, kálium-, és B6-vitamin, élelmi rostok, réz, növényi fehérjék, foszfor, cink és E-vitamin.

Ezen kívül ismert forrása az omega-3 zsírsavaknak, niacinnak, és szelénnek. A spenót leveleiben továbbá triterpén-szaponinok, oxálsav, nitrátok találhatók. A levél szárazanyag-tartalmának 30%-a fehérje. Az ásványi sók közül kiemelkedik magnézium-, a kálium- és a kalciumtartalma, viszont foszforból az átlagosnál kevesebbet tartalmaz. Ezek a tulajdonságai a csontképzésben nagy jelentőséggel bírnak.

Nyersrosttartalma 0,6% körül ingadozik, mennyiségét és környezeti tényezők számottevően befolyásolják, ennek csaknem a fele jól emészthető. A vitaminok közül az A- és C-vitamin-tartalma nagy, bár az utóbbi nagy része főzéskor elbomlik.