Ma-Ve-Pa lecsó

A piacon kaptam Annamaritól ezt a szép hajasbabát. Minden része gyógyhatású, de gyökere ehetetlen, annyira kemény. Azért így érkezett, mert ha rajta a gyökér kevésbé szárad ki. Egyaránt hívják édesköménynek, vagy ánizskapornak. Több változata ismert, ez a példány közönséges édeskömény.

Még eddig nem próbáltam, kellemes meglepetés volt. Régebben a római köménnyel találkoztam, nekem nem ízlett, illatát se kedvelem. Tartottam tőle, hogy hasonlóak lesznek.

Étvágyjavító, szélhajtó, görcsoldó, tejszaporító hatású. Egyik legjobb erjedés- és puffadásgátló gyógynövényünk. Gyakran adják együtt hashajtó drogokkal, hogy kivédje vagy enyhítse a hashajtó által okozott görcsöket. Felhasználható még késő, rendszertelen menstruáció kezelésére is. Hormonkiegyensúlyozó hatása révén prosztata problémák esetében is segíthet.

Jól látod, nem az asztalon fényképeztük, ott nem fért el, akkora volt. Rengeteg haját több csokorba kötöttem, több ételhez használjuk majd. Húsos része apróra vágva került ebbe az ételbe, a négy csokornyi zöldből egyet használtam, vágatlanul, csokorba kötve főztem bele az íze miatt. Rendkívül kellemes ízt adott az ételnek, színét is élénkítette.

Valójában a padlizsánt is az édeskömény miatt gondoltam ideillőnek, mert kiválóan sűrít, harmonizál a babbal a megszokott lecsóalkatrészekkel egyaránt, az édeskömény illata alapján szintén illik hozzá - ez volt a kezdeti gondolatom.

Ettől még az egész Babocskával kezdődött. Mikor kiértem a piacra már csak egy kilónyi babja volt. Igen megörültem neki is, mert régen láttam, a tallérbabnak is. Mondta, hogy jókor jöttem, mert épp most jött a kórházból.

Tudom, nem szokás az ételrecepteket személyessé tenni, de ezt el kell mondjam: Babocska nagyon régóta termeli a tallérbabot.

Babbal és napraforgómaggal jön a piacra hetente egyszer. Vonaton. Nyíregyházán túlról. Babocska elmúlt 70 éves, aprócska, vékony bácsi. Felhoz hetente 100 kg árut. Télen a szívével betegeskedett, így már csak ennyit.

Ha csak abba belegondolok, mennyi munka leszedni és kifejteni az éves babmennyiséget, pláne ebből a fajtából ami egy-egy hüvelyben csak 2-3 szemet terem... Ketten csinálják a feleségével ezt is, a többi munkát is. Egy nap alatt kifejtenek ketten, kézzel egy mázsa babot ha kell.

Nem viccből mondják a termelők, hogy reggel öttől este tízig tart a műszakjuk. Ebben benne van az is, amit saját fogyasztásra termelnek. Egyes elborult városi népek szerint légkondicionált gépekkel végzik a munkát és tök jó dolguk van, mert nem kerül pénzbe az étel... Ha elmondanám hányan vannak akik több család megélhetését teremtik meg igen nehéz munkakörülmények között sokan elcsodálkoznának.

Visszatérve az ételhez, muszáj volt megvegyem azt a kilónyi babot. Vékonyhéjú, szélmentes, gyorsan fővő, olyan ízű, hogy nem csodálkoznék, ha egyesek ilyenből csinálnák a gesztenyepüré utánzatot.

Itt jött a képbe Miki. Pontosabban a paradicsomai, hiszen egy nyári paradicsomos bab remek, húsos-leveses, szabadföldi ökörszív változat az ideális hozzá.

Mondjuk padlizsánnal. Az is van neki saját termésű, zsenge, sose keserű. Meg a Julika nénitől szerzett nem hibrid magból termő paprikája is kell. Ami harsogóan zöld, húsos és édes. Szóval lecsó lesz végül.

Akkor vissza Annamarihoz, hiszen neki van piros pritamin, sárga kaliforniai és már szép színes TV paprikája.

Még jó, hogy előző nap Csabáéktól vettem bazsalikomot és borsfűt is. Azzal teljesen kerek lesz az étel. Nem tudom, hogy vagytok vele, de jövőre tuti veszek három nagy cserepet, hogy mindig legyen natúr bazsalikom, citrombazsalikom és fahéj illatú bazsalikom kéznél mikor terem.

Bocs mindenkitől, hogy ilyen hosszan írtam az előzményeket, csak érzékeltetni akartam, hogyan jutnak eszembe az ételek, honnan kerülnek a hozzávalók. Hozzáteszem akiktől vásárolok maguk is azt eszik, amit eladnak. Nemigen szeret egyikük se vegyszereket enni.

Végül egy új lecsó változat készült. Olyan tarka, hogy egy kínai is megirigyelné (az ő mondásuk: egyél minden nap minél több színt), a padlizsántól sűrű, a babtól fehérjedús, az édesköménytől könnyen emészthető.

Hozzávalók:

• 1 kg tallérbab, só nélkül előre megfőzve négyszeres vízben (főzési idő kb. 15 perc),
• 1 közönséges édeskömény húsos része viszonylag apróra vágva,
• 2 csomag főzőhagyma apróra vágva,
• 3 fej fokhagyma apróra vágva,
• 2 kg padlizsán hámozatlanul kis kockára vágva,
• 2-2 db piros, sárga, zöld paprika karikára vágva,
• 1,5 kg pirosodó, vékony húsú lecsópaprika karikára vágva,
• 3 db ökörszív paradicsom (bő 1 kg) felkockázva (a héja nagyon vékony, forrázás nélkül lehúzható ha valakit zavar az ételben),
• 8 evőkanál adalékmentes parajdi só,
• 8 evőkanál sütő-főző olívaolaj,
• 5 evőkanál őrölt pirospaprika,
• 1 evőkanál szumák (elhagyható, de van a csapatban gyenge emésztésű, neki jót tesz),
• zöldfűszer csokor (szó szerint csokorba kötöm, mikor kész az étel egyben kiveszem):
• a fenti édeskömény zöldjének negyede,
• 1 méretes csokor bazsalikom,
• 0,5 csokor borsfű - bors helyett
• 2 db babérlevél.

Elkészítése:

Először a babot főztem meg só nélkül, a 2 babérlevéllel. Gyorsan kész lett, a leve meg kellett az ételbe, így egyszerűbb az egész elkészítése.

Ezután feltettem az olajra dinsztelődni a hagymát és az édesköményt, majd hozzátettem a fokhagymát, Tettem rá egy merőkanálnyi vizet és belekevertem a padlizsánt. Lefedtem az edényt.

A padlizsán kb. 6 perc múlva egészen összerogyott állapotban volt. Ekkor került bele a karikára vágott paprikák sora, majd úgy 2 perc múlva félrehúztam a tűzről, belekevertem a pirospaprikát, a szumákot, majd visszatettem a tűzre. Ekkor öntöttem hozzá a paradicsomot és az előre megfőzött babot, levével együtt.

A tetejét betakartam a zöldfűszer csokorral, kicsit lenyomkodtam, lefedtem. Visszaforrási idővel együtt 8 perc alatt készen lett.