Esti tea

Hozzávalók:

Bár alapvetően híve vagyok a tájnak és évszaknak megfelelő ételeknek / italoknak, de néha elcsábulok. Az egyik óriási kedvencem tea összetevőként a Fokföldi rekettye, ismert nevén Rooibos.

Alapanyagát a növényről annak 1-1,5 éves korában szedik le először. Zsenge hajtásait a nyári hónapokban szüretelik. A szüretelése, feldolgozása kézzel történik.

Afrika lakosai eredetileg is kézzel szedték le a növényi részeket, majd kőlapon összezúzták és hagyták megszáradni. Ma is zúzzák, aprítják, halmokba rakva fermentálják. A fermentálás során kapja meg jellegzetes vörös színét.

A teát gőzöléssel sterilizálják, megszárítják, majd átrostálják, végezetül pedig csomagolják. A levelek mellett a fás részek és a kéreg is hasznosítható. Jellegzetes, frissítő (fűszeres) íze a fekete teáénál édesebb. Mélyvörös színű.

Az 1700-as évektől van írásos feljegyzés európai használatáról, évszázadok óta jelen van az orvoslásban is. Koffeinmentes, ásványi anyagokban gazdag, cserzőanyag-tartalma alacsony, antioxidáns tulajdonságánál fogva lassítja az élettani öregedést. Reggel élénkítő, nappal szomjoltó, este nyugtató hatása van. Gátolja a testzsírok lerakódását.

Kényeztetésem és további fiatalodás céljából tettem hozzá feketeribizli levelet. A levél kedvező hatású hatóanyagai révén vizelethajtó, enyhe vérnyomáscsökkentő és izzasztó hatású. Jól csillapítja az ízületi és reumás panaszokat. Hólyag és vese- illetve prosztatabetegségekre is ajánlják.

A ribizlilevél egész határozottan hazai, a volt szomszédasszonyomtól származik. Minden ősszel meglep egy szép, szárított adaggal.

Mindezek mellett a levélnek határozottan ribizli íze van, tehát a finomság csak fokozódik. (Politikus hajlandóságú olvasóimnak elárulom: ehhez képest a nemzetközi helyzet fokozódása semmiség.)

Mivel szerettem volna fokozni a friss, savanykás, gyümölcsös ízjelleget, egy kiskanálnyi szumákot is tettem hozzá. Igen, egy fél világot rejtett végül a bögre, mert Afrika mellé Európa és Ázsia is került bele.

A sumak nevű fűszer egy Rhus coraria nevű növény termésének őrölt pora. A sumak előfordul Szicíliában, Iránban, Törökországban, illetve az arab országokban, valamint középázsia több más országában is. Elnevezése valószínűleg az örmény summak = sötétvörös szóból ered.

Eredetileg - a citrom elterjedése előtt - savanyításra használták. Több leírás savanyú, gyümölcsös íznek jellemzi ízhatását, szerintem egy enyhén sós összetevő is van az ízében.

Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítőszert készítenek belőle (fogíny-, torokgyulladás, aranyeres bántalmak, bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen) A növényből ipari bőrcserző-anyagot és festékanyagot is nyernek. A kézműiparban kelmefestőszer volt, a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra.

Az egészet megfejeltem egy igen különleges édesítőszerrel: házi csicsókaszirup. Tartalma az egyszerűség kedvéért csicsóka, meg még csicsóka is van benne.

Sokan nem is ismerik a növényt. Az ő kedvükért: a csicsóka (Helianthus tuberosus) a őszirózsafélék családjába tartozó gumós évelő, gyógynövény. Észak-Amerikából a 17. század elején került Európába. Mi mindenre jó?

A csicsóka fontos diabetikus alapanyag lehet, mivel a benne lévő cukrokat a cukorbetegségben szenvedők szervezete a vércukorszint emelkedése nélkül hasznosítja.

Rosttartalma gátolja az egyéb szénhidrátok és hízlaló tápanyagok felszívódását, fokozza laktató hatását, és meggátolja a székrekedés kialakulását, helyreállítja a bélflórát. Ezzel a tulajdonságával a gyermekkori élelmiszer allergiák megszüntethetők.

Kedvező biológiai adottságait fokozza ásványianyag- és vitamintartalma. Életfontosságú aminosavak is találhatók benne. Többféle jótékony anyagot tartalmaz, melyek növényspecifikusak.

Jó hatású a növény ezeken kívül:

• szív- és érrendszeri betegségek,
• mellrák,
• cukorbetegség és elhízás esetén.
• Kozmetikumként is alkalmazzák, ugyanis bizonyított a gumó egyedülálló regeneráló, hidratáló, bőrnyugtató, bőrtápláló és frissítő hatása.

Részletesebb csicsóka leírás itt.

Hogyan készült?

Egy csipetnyi rooibost (kb csapott teáskanálnyi) és fele annyi ribizlilevelet betettem nyeles teatojásba. Mivel a szumák őrölt, azt simán beletettem a csészébe, olyan csapott teáskanálnyival.

A keveréket leöntöttem fél liter meleg, de még forrás előtti vízzel. Akkor az igazi, amikor a rooibos azonnal megszínezi, de egy-két perc múlva már iható. Tetejére tettem egy kistányért aromazárásnak.

Nagyjából három perc után levettem a tányért, megkevertem az italt a teatojással, majd belekevertem két teáskanálnyi csicsókaszirupot.

A végeredmény:

Még annál is finomabb, mint amire számítottam. Gyümölcsös, savanykás, aromás íz, amiben a csicsókaszirup íze egészen a mézre emlékeztet.